Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)
1976-10-01 / 2. szám - Pék Vendel: A proletár és szocialista internacionalizmus és az iskola
Az 1976-77-es iskolai évben jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy minden feladatot sikeresen teljesítünk. Ezt a bizonyosságot az a tudat adja nekünk, hogy e feladatok növekedésével az emberek is felfejlődnek, hogy támaszkodhatunk kezdeményezésükre, alkotókészségükre, aktivitásukra, az akadályok leküzdésében megnyilvánuló bátorságukra és szívósságukra, hogy van elég tapasztalatunk és gyakorlati ismeretünk. Biztonságunkat arra a tudatra építjük, hogy iskoláinkban és intézményeinkben politikai szempontból fejlett, tapasztalt, szakmai szempontból színvonalas és szorgalmas emberek ezrei dolgoznak, akik készek az ifjúság kommunista nevelését teljes tudásukkal, szív- vel-lélekkel végezni. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy egyre inkább előtérbe kerül (nem mintha a múltban egy pillanatra is megfeledkezett volna a nemzetközi munkásosztály a proletár internacionalizmusról) a politikai gyakorlatban az internacionalista nevelés kérdése. Aligha kell indokolni, mennyire időszerű e kérdés és mennyire fontos, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg erről a nevelésben. Attól kezdve, hogy a marxizmus-leninizmus klasszikusai kidolgozták a munkásosztály öntudatos harca elméleti kérdéseit, mindenütt mint vezérfonal jelenik meg a proletariátus nemzetközi összefogása, amely nélkül nem lehet sikeres harcot vívni a nemzetközi burzsoázia ellen. Ha a múltban nagy jelentőséget tulajdonítottunk e kérdésnek, annál inkább kidomborodik e kérdés a nemzetek békés egymás mellett éléséért folytatott nemzetközi küzdelem időszakában. Akkor, amikor a két tábor közötti küzdelem fokozatosan áttevődik az ideológia frontjára, amikor a nemzetközi imperializmus belátva, hogy fegyverekkel, a szocialista tábor megsemmisítése- lehetetlen, egyre nagyobb összegeket fordít a szocialista tábor belülről való megbontására, felhasználva a gyakorlatban a legrafináltabb eszközöket is. Az egyik ilyen terület, ahol ádáz küzdelmet folytatnak a szocializmus ellen, a nacionalista uszítás, az egyes nemzetek nemzeti sajátosságainak szembeállítása a proletár internacionalizmussal. Nem véletlen, hogy Lenin a „Kritikai megjegyzések a nemzeti kérdésre vonatkozóan“ című munkájában felhívja a figyelmet, hogy a „burzsoá nacionalizmus és a proletár internacionalizmus — ez két kibékíthetetlenül ellenséges jelszó, amelyek megfelelnek az egész tőkés világ két nagy osztálytáborának — két politikát (mi több, két világszemléletet) fejeznek ki a nemzeti kérdésben ...“ A szocialista világrendszer keletkezésével a proletár internacionalizmus új vonása, a szocialista internacionalizmus jelenik meg, amely a szocialista államok és szervezetek közötti kapcsolatokban jut érvényre. Ennek lényege abban rejlik, hogy a nemzetközi szolidaritás és kölcsönös támogatás, mely korábban csak a munkás- és kommunista pártok közötti kapcsolatok meghatározó ideoA proletár és szocialista internacionalizmus és az iskola Pék Vendel 36
