Szocialista Nevelés, 1976. szeptember-1977. június (22. évfolyam, 1-10. szám)

1976-10-01 / 2. szám - Pék Vendel: A proletár és szocialista internacionalizmus és az iskola

lógiája volt, ma meghatározza a szocialista tábor országainak együttműködését. A szocialista internacionalizmus azonban továbbra is a munkás- és kommunista pártok közötti szoros kapcsolat alapja marad világméretben. Ennek a szellemnek megfelelően dolgozzák ki az egyes szocialista országok vezető politikai pártjai (a kommunista és munkáspártok] a bel- és külpolitikai irányvonalat.

Hazánk esetében ez a belpolitikában a nemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kölcsönös elmélyítésében, az egyre nagyobb bizalomban és a kölcsönös tiszteletben nyilvánul meg.

Pártunk az elmúlt évek folyamán nagy figyelmet szentelt e kérdéseknek, kiindulva a lenini nemzetiségi politika szelleméből, és mint Husák elvtárs mondotta a CSKP XV. kongresszusán elhangzott beszámolóban, a nemzetiségi politika területén elért eredmények a csehek és a szlovákok, valamint hazánk területén élő nemzetiségek internacionalista testvériségének és egységének elért foka, forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és a nép harcának legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik.

Szocialista hazánk külpolitikája is ebben a szellemben valósul meg... Ezen a szakaszon a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egyetértésben közös lépéseket teszünk a béke megszilárdítása, valamint a nemzetközi haladás további elősegítése érdekében. A szocialista országok közötti kölcsönös kapcsolatokban pedig a teljes megértés és a kölcsönös támogatás politikáját valósítjuk meg a szocialista internacionalizmus szellemében, amely lehetővé teszi hazánk és az egész szocialista tábor sokoldalú fejlődését.

A burzsoá ideológusok az elmúlt évek folyamán egyre gyakrabban érdeklődtek a nemzetek közötti kapcsolatok kérdése iránt, nagy súlyt fektetve az olyan kérdésekre, mint a csehek és szlovákok, a szlovákok, magyarok, és ukránok kapcsolatai. E politikájukban abból indulnak ki, hogy a hatvanas évek folyamán nehézségek és ellentmondások alakultak ki a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában, és nem szenteltünk kellő figyelmet az internacionalista nevelésnek. Ez kedvező talajt biztosított számukra nemzeteink és nemzetiségeink egysége megbontásához.

Miután Csehszlovákia Kommunista Pártja megtalálta a nehézségek leküzdésének helyes útját, rendezte a nemzetiségi kérdéseket, s felszámolta a jobboldali revizionizmust, megteremtette a szükséges feltételeket a nemzetek és nemzetiségek közeledéséhez, s közben egyre erőteljesebben hangsúlyozta az internacionalista nevelés fontosságát. E kérdés konkrét kifejezését hangsúlyozza pártunk történelmi jelentőségű XIV. kongresszusa, amikor kimondja, hogy nemzeteink és nemzetiségeink dolgozóit a proletár nemzetköziség szellemében fogjuk nevelni.

Nemzetiségi iskoláink tanítói legyenek tudatában, hogy jelentős szerepet játszanak a magyar ajkú diákok internacionalista szellemben való formálásában. Mint a CSKP KB 1972 októberi plénuma hangsúlyozza, a tanítók és a nevelők vagyis azok, akik az ifjúság lelki arculatának kialakításával foglalkoznak, felelősséget kell, hogy erezzenek az ifjúság internacionalista szellemben való neveléséért.

A magyar nemzetiségű ifjúság internacionalista szellemben való neveléséhez a múlt nagyon sok példát szolgáltat. A több nemzetiségű Csehszlovák Szocialista Köztársaság múltja a példák sokaságát szolgáltatja ahhoz, hogy megtaláljuk a hazánk nemzeteihez és nemzetiségeihez vezető, közelítő utat. Nemzeteink múltjában sok olyan közös örökség található, mint például az 1919-es Tanácsköztársaságért folytatott harc, a dolgozók az elmúlt köztársaság idején közösen folytatott harca a szociális elnyomással szemben a kommunisták vezetése alatt, amelyek kiemelése és kidomborítása nagy szerepet játszhat a porletár nemezetköziségre való nevelésben.

Tanítóságunkon múlik, mennyire tud élni a múlt példáival. A magyar proletárhoz mindig közelebb állt a cseh, szlovák, ukrán és más nemzetiségű pro37