Szocialista Nevelés, 1975. szeptember-1976. június (21. évfolyam, 1-10. szám)
1975-10-01 / 2. szám - Teremtsünk a könyv ajándékozásából hagyományt, az olvasásból mozgalmat… - Mózsi Ferenc: "Modern gyermek született kíváncsi…"
hóbuckában, tagjai gyöngültek, merevedtek” és a hideg erdőben megfagyott 3. 1. Felmerülhet a kérdés: miért van szükség egy mese ehhez hasonló elemzésére? A pedagógia egy általánosan elfogadott tézisével válaszolok a kérdésre: A korszerű nevelésközpontú iskolában a tanítás igazi eredménye a tanulásnak — a többé, a jobbá válás eszközének, egy egész életre szóló igénnyé tétele. A tanítás-tanulás igazi eredménye tehát a nagy transzferhatású információstruktúrák és megoldási módszerek kialakulásában mérhető. Tehát nem a tanulókat mechanikusan memorizáltató (házi) feladatokkal agyonnyomorító, biflázó ismeretgyarapodás, hanem a képző, az absztraháló készséget fejlesztő követelmény az iskolai tevékenység legfőbb értéke. Ezért a modern, nevelésközpontú iskola lényegesen igényesebb tanító-tanulási formákat és módszereket igényel, mint az elavult tananyagközpontú iskola. A kérdés jobb érzékeltetése érdekében említem: a tananyagközpontú iskolában a tanulók az irodalomoktatás keretén belül inkább a faktografikus adatok halmazával ismerkednek, míg a nevelőközpontú iskolában a szövegértéssel az olvasást igénnyé kell érlelni. A szövegértést van hivatva elősegíteni például a két mű összevető elemzése. Az információ-sturktúrák alkalmazása teszi lehetővé, hogy pl. az ugyancsak a 6. osztályban tanított magyar népmesét, a „Ludas Matyit” (9) bele tudja-e helyezni a tanuló a megismert sztereotip mese-cselekmény vázba (hol, miben egyezik, miben tér el). Transzferhatása az ilyen tanítási módnak, (melyet a pedagógusnak. kell a 12 éves tanulóknak természetessé és érdekessé, megfelelővé és érthetővé transzponálnia) az, hogy megtanulja meglátni a cselekmény fordulópontjait, könnyebben tud absztrahálni és ezzel az annyira fontos, a jegyzeteléshez, a bevéséshez szükséges vezérszavakat kikeresni. Tehát végeredményben: tanulni tanul meg ezáltal a tanuló. Ugyancsak fontos, hogy ismeretei ne „jegesedjenek be”, hogy az újat tudja a már eddig tanultakhoz kötni (pl. az általa már ismert közmondáshoz, szóláshoz, a János Vitézhez, a másik és sok más mese cselekményéhez stb.). 3. 2. Legyen tanításunk egyik fontos célja: tanítványaink ne csak megértsék, hanem váljék igényükké, hogy — olvasni többek között azért is jó, mert vele éppúgy gyakorolhatjuk értelmünket, hogy az gyorsan és élesen működjék, mint ahogyan a sportoló a testét edzi, hogy nagyobb teljesítményt legyen képes elérni; — a jó olvasó alaposan olvas, mert meg akar ismerkedni mindazzal, ami az irodalmi műben igaz és szép; — a jó olvasót az ember és annak sorsa érdekli igazán, az olyan emberi sors, melynek irányítója maga az ember. Elérni, hogy tanítványaink jó olvasókká legyenek, jelenti egyben, hogy a pedagógus tanítása a tanuló tudatos tanulásává (önmagát művelő energiává!) alakuljon át. A tanulóból így válhat tanítvány, aki magáénak vallja pedagógusa életszemléletét és irodalomszeretetét. Márpedig ennek nemcsak az irodalom csodálatos szépsége és mélysége, hanem a gyermeki kíváncsiság is jó eszköze, hiszen „minden gyermek született kíváncsi...”. Jegyzet — Irodalom (1) Ábécé, Gondolat, 1957. 66. 1. (2) Stanislav Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia, Gondolat, Budapest, 1974. 9—10. 1. (3) Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1963. (4) i. m. 101—7. 1. (5) i. m. 92—9. 1. (6) A frázist ebben az esetben eredeti jelentésében, formatani kategóriaként használom, mint „a gondolat kifejtésében elhelyezkedő önálló, hosszabb-rövidebb tagot”. (7) A lap terjedelmére való tekintettel a továbbiakban a szöveg mikroelemzését kénytelen voltam elhagyni. Csupán a kényszerű kihagyásokat (...) jelölöm. (8) János vitéz i. m. 126. 1. A szólásmagyarázatot lásd O. Nagy Gábor: Mi fán terem, Gondolat, Bpest, 1957. 158. 1. (9) i. m. 108—12. 1. 47