Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: A tanuláshoz való viszony és az óratípusok

értékelés funkcióinak helytelen értelmezése. Gyalkran előfordul a gyakorlatban, hogy az ellenőrzés és értékelés büntető jellege domborodik /ki, s nem illeszkedik be szervesen a tanítási folyamatba, hanem természetellenes módon ,,kilóg“ belőle, öncélúvá válik, s elveszíti az irányítás szempontjából oly nagy jelentőségű szerves egységet a többi didaktikai feladattal. Ennek tudható be, hogy sok tanulónál negatív viszonyulást vált ki a tanuláshoz.

Az ellenőrző és értékelő óra népszerűtA tanítási óra alaptípusainak rangsorolása a tanító szerint a tanulásra való ösztönzési lehetőség szempontjából

3. sz. táblázat

A tanítási óra alaptípusai

HELYEZÉS

Összesített eredmények

Férfiak és nők együtt

Szám j °/o |szám | °/o

A

Új

ismeretek közlésére szánt óra

1

10

23,2

6

15,3

2

4

8.9

7

15,4

3

2

4,3

2

4,3

4

—

—

6

15,3

5

—

—

—

—

В

Vegyes

típusú

(kombinált)

óra

1

3

6,5

8

17,8

2

6

15 3

2

4,3

3

2

4.3 1 5

11,0

4

5

11,0 1 3

6,4

5

1

2Д 1 —

C

Gyakorló (készséget jpző) óra

1

6

13,0 1 7

15,4

2

4

СО

CD

00

15,3

3

3

6,4 1 5

11,0

4

1

2Д

2

4,3

5

_

—

—

—

D

ismétlő — rendszerező óra

1

—

—

7

15,4

2

2

4,3

4

8,6

3

8

17,3

4

8.6

4

5

11,0

2

4,3

5

—

—

2

4,3

E

Ellenőrző — értékelő óra

1

—

—

?.

4,3

2—

—3

—

—

—

4,3

4

1

2.1

6

5

5

11,0

2

15,3

Nőm

értékelhető

válaszokÖsszesen

58

100

88

100

lensége nemcsak az órán megvalósítandó didaktikai feladat helytelen felfogásából adódik, hanem azzal szoros összefüggésben levő rossz módszertani kivitelezéséből is. Túl egyoldalú módszereket használnak a pedagógusok. Főleg a szóbeli számonkérés dominál, azon kívül néhány írásbeli formát alkalmaznak (pl. a különböző röpdolgozatok, iskolai dolgozat).

Az ellenőrzés és értékelés óratípusának kedvezőtlen hatását a pedagógusok is tudatosítják. Mint a 3. sz. táblázat adatai bizonyítják, ők is a legkevésbé ösztönző óratípusként az utolsó helyre sorolták.

A tanulók bizonyos százaléka (Lásd az

1. sz., és a 2. sz. táblázat adatait!) elégedett ezzel az óratípussal. Tapasztalatunk szerint ezek elsősorban a jó tanulók közül kerülnek ki, akik képességeiknél és magas aspirációs szintjüknél fogva teljesítményükért többször részesülnek elismerésben mint büntetésben (rossz jegy). Rájuk nem hat olyan intenzíven az óra szervezésében és módszertani kivitelezésében előforduló fogyatékosság. Azok a pedagógusok, akik szintén első helyre sorolták ezt az óratípust a tanulásban betöltött ösztönző hatása szerint, feltételezhetően ilyen tanulókra gondoltak.

Népszerűtlensége ellenére erre az óra- típusra szükség lesz még a jövőben, habár a korszerű oktatásban egyre inkább átveszik szerepét más óratípusok, amelyek keretében sokszínűbb, változatosabb és folyamatos visszacsatolásra van lehetőség. Ilyen például az ismétlő rendszerező és az ismeretek felhasználására szolgáló óra.

A feldolgozott vizsgálati anyag elemzése és értékelése alapján a teljesség i- génye nélkül a következő megjegyzéseket tehetjük a tapasztalt tényekkel kapcsolatban:

a) A pedagógusok a túlhaladott pedagógiai nézetek hatására még mindig leszűkítik a gyermek szerepét az oktató-nevelő munkában a befogadásra, s kevésbé számolnak önformáló tendenciával.

b) A gyakorlatban ható hagyományos oktatástani nézetek különösen az óratípusok kiválasztásában és az óravezetési stílus megválasztásában jutott kifejezésre a vizsgált pedagógusoknál. E didaktikai kategóriák tanulásra való ösztönzésében betöltött szerepük szerint történő értékelése során azokat helyezték előtérbe, a- melyek elsősorban a tanító közvetlen irányítását, és ennek folytán az ő aktivitását teszik szükségessé. Kevésbé számoltak a tanuló önállóságát, aktivitását i- génylő formákkal.

39