Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1975-02-01 / 6. szám - Sipossné Karsay Katalin: Az angol és a magyar múlt idő morfológiája és morfofonemikája

megnyilatkozás. Ellenben vannak olyan megnyilatkozások is, amelyeknek alkotó­elemei nem önálló morféma-szegmentu- mok: Könyvek — ez a fonémasor két morfé- mából áll, a könyv és az e к morfémá- ból. Az e к azonban sosem képez önma gában megnyilatkozást. Ugyanez fennáll az angolban is: book books. Azokat a morféma-szegmentumokat (seg­mental morphemes], amelyek önmagukban is alkothatnak megnyilatkozást, szabad morfémáknak (free morphemes] nevezzük. Azokat pedig, amelyek csak más morfé­ma mellett jelennek meg és vele alkot­nak csak megnyilatkozást, kötött morfé­máknak (bound morphemes) nevezzük. Összefoglalva, leszögezhetjük, hogy mie­den nyelvnek megvan a maga nyelvtani rendszere (grammatical system), amelyet alkalmazott morfémái, azok elrendezése (arrangement) és egymáshoz való vi­szonya alkot a megnyilatkozásban. Figyeljük meg a következő igealakokat: I ask I asked he asks I am asking I, he, ask, -s, -t, am, -ing morfémák- ra oszthatjuk fel őket. Ha az ask igét felcserélnénk a knock igével, akkor u- gyanezeket a morfémákat kapnánk, az új ige. knock, mint morféma, kivételével. Ha azonban a plan igét ill. morfémát nézzük, a köv. változás történik: 1 plan I planned he plans I am planning Továbbá a start és a pass igéket fi­gyeljük meg: I start I started he starts I am starting I pass I passed he passes I am passing Állítsuk szembe a kapo tt morfemakat: I knock he -s-t am -ing I plan he -z-d am -ing I start he -s-id am -ing I pass he -iz-t am -ing Ezek után levonhatjuk a következtetést, hogy a zöngés mássalhangzók (voiced consonants) után -z ill. -d fordul elő, a zöngétlenek (voiceless consonants) után -s ill. -t, a sziszegő hangok (sibilants) Ti­tán pedig a harmadik személyben -iz for­dul elő. Ennek alapján kimondhatjuk, hogy a műit idő (Past Tense) suffixumai (suffixes) megjósolhatók. Ugyanez vonat kozik a sziszegő hangzókra végződő igék egyes szám, harmadik személyére is. A- zonban az angolban vannak olyan igefor­mák is, amelyekre a fenti kitételünk nem vonatkozó. Például, ha a modális igék (modal verbs) bármelyikét harmadik sze­mélybe tesszük, az említett morfémák e- gyike sem mutatkozik: he can, she must stb. Eltérés van a rendhagyó igék (irre­gular verbs) múlt és régmúlt (Past Per­fect) idejének ill. ennek az összetett ige­alakjában főigeként szereplő igék befeje­zett történésű melléknévi igenév (Past Participle) formájában is: sink sank sunk bring brought brought (Present Simple Past Participle) Tense Past T. Habár a felsorolt igék alakjukban külön­böznek egymástól, funkciójuk megegyezik — múlt időt jelölnek. A példáinkban a ka­pott morfémákat allomorfémáknak nevez­zük. Az eddigiek során azokra a jelenségek­re mutattunk rá, amelyek több nyelvre vonatkozhatnak és az általános nyelvé­szet területére tartoznak. Ha egy-egy nyelv sajátosságait vetjük össze, akkor az összevető nyelvészet területén mozgunk. Hasonlítsuk össze az angol ill. a magyar igék múlt idejét! Az angol nyelvben két alapvető igeidőcsoport alakult ki: az ún. fő igeidők (primary tenses), azaz a jelen (Present T.), múlt (Past T.) és a jövő (Fu­ture T.) idő. Ezzel párhuzamban az ún. másodlagos igeidők (secondary tenses), vagyis a viszonyítva befejezett cselekvés idői, a Present Perfect, Past Perfect és Future Perfect. Az angol igeidők a cse­lekvés állapotát két szemszögből fejezhe­tik ki — mint tényt, általános ill. parti­kuláris jelenséget és utalhatnak a cselek­vés befejezettségére, vagy szokásos vol­tára. Ezt az ún. Common Aspect segítsé­gével teszik. Külön alakokkal érzékeltetik a cselekvés folyamatosságát, ismétlődé­sét, mégpedig az ún. Progressive Aspect segítségével. Nézzük meg az angol és a magyar múlt idő nyelvtani eszközeit! Az angol a múfí időt, beleértve a folya­matos alakokat is, hatféle módon tudja érzékeltetni. A magyar egyetlen múlt ige időt használ. Az angolnak megfelelő vál tozatokat stilisztikai eszközök ill. más szófajok, pl. valóságos határozószók, ige­kötők, névutók és határozószói kötőszók bevonásával oldja meg. Most már rátérhetünk az egyes igei­dők összehasonlítására — Simple Past Tense (egyszerű múlt idő) affirmation (állítás) He saw his friend in London. A barátját Londonban látta. A Past T.-t magyarra múlt idővel fordít­juk. A szabályos igék (regular verbs) 183

Next

/
Thumbnails
Contents