Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-02-01 / 6. szám - Mózsi Ferenc: "…Ez a mi munkánk: és nem is kevés"
100 férőhelyre 400—800-an, míg a műszaki pályákon 100 férőhelyre 80—150- en jelentkeznek. Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy nem azokon a pályákon, ahol a szóbeli (azaz verbális) ismeretek a dominálok (pl. jog, bölcsészet stb.j, a legversenyképesebbek minden téren azok a tanulók, akik nem az anyatejjel együtt szívták magukba a szlovák nyelvet, akkor anélkül, hogy kitérnék a műszaki pályák jelentőségének elsődleges (többé-kevésbé ismert) társadalmi fontosságára, a fenti adatok már így is meggyőzőek ... 4. A társadalmi mondanivaló egyre gazdagodó mennyisége folytán állandóan növekszik a közlések áramlásának a sebessége. Ezzel a növekedéssel párhuzamosan kell fejlődnie az egyén közlése nyelvi he lyességének is, a mai esetünkben a kétnyelvű, magyar és szlovák verbalit ásnak is. Ez a verbalitás, a valóság nyelvi eszközzel való megragadása, teszi lehetővé a kommunikációt. S ez a kommunikáció — mint említettük — a mi esetünkben kétsíkú, anyanyelvű, azaz magyar és a társadalom többségének nyelvén való közlés, azaz szlovák nyelvű. A társadalmi viszonyaink megkövetelte kétnyelvűség elsajátításának folyamatát azonban még nem ismerjük kellően a fejlődéslélektan és az általános nyelvészet eredményei tükrében. Pedig éppen a kétnyelvűség elsajátítása folyamatának és az önkifejtés elmélyültebb igényének összefüggései világíthatnák meg bikultu- ráltságunk potenciális többletét. S ez a többlet az ismeretszerzés képességének dinamika sabb fejlődésében, az érzelmi és akarati élet harmonikusabb gazdagodásában, a két nyelv és az erre épülő kultúra érzelemközvetítő és személyiséget formáló hatásában nyilvánulna meg. Ennek a lehetőségnek jobb kiaknázása ugyan még várat magára, de az, hogy 100 jelentkezőből 71,9 került be a műszaki főiskolára — úgy vélem — már jelzi a fejlődésnek azt a tendenciáját, mely a nemzetiség életében sajátosan sürgető módon jelentkezik. Csak rajtunk áll, hogy a jövőben milyen mértékben tudunk eleget tenni e sürgető társadalmi igénynek. Egyelőre még mindig jelentős a számokkal mérhető lemaradás. A számok tükrében ugyanis a 15 évnél idősebb lakosság iskolázottsági szintié (ezer főre) Szlovákiában, a szlovák és magyar nemzetiség lakta járásokban így fest: Járás: Alap: Közép-: Szak-: Szak-közép: főiskolai: Bratislava-vidék 867,9 21,8 42,7 43,1 7,2 Dun. Streda 900,0 22,1 32,1 27,8 6,3 Galanta 913,3 18,0 21,0 26,8 6,5 / Komárno 911,0 18,0 20,9 31,6 8,3 Levice 897,2 20,0 22,3 28,6 8,0 Nitra 873,1 25,3 33,3 40,0 13,3 Nové Zámky 910,6 20,8 22,1 27,8 6,8 Lučenec 895,4 16,6 20,9 30,1 19,2 Rim. Sobota 880,4 21,3 25,3 30,2 10,2 Rožňava 836,6 30,4 32,2 48,0 15.5 Košice 804,3 37,2 44,1 61,0 15,1 . Trebišov 881,0 21,9 22,1 28,5 7,8 Szlovákiai átlag 853,3 26,4 36,7 42,9 15,9 Nyugat-szlov. kerület: 852,2 28,9 40,6 45,3 19,5 Közép-szlov. kerület: 864,6 22,8 35,3 40,8 12,7 Kelet-szlov. kerület: 843,8 26,3 32,0 41,3 4,8 (Slovensko, Bratislava, Obzor, 1974, 3. kötet, 433. 1. alapján) 164
