Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1975-02-01 / 6. szám - Lihocký, Július: Az I. és II. fokú iskolák tanulóinak nyilvántartása
A fenti számok lehetőséget adnak a nemzetiségileg vegyes, szlovák-magyar lakosságú járások iskolázottsági szintjének összevetésére a kerületi, illetve az össz-szlovákiai átlaggal. Ennek az országostól való eltérésnek, — melynek ma már nem gazdaságpolitikai, hanem —- véleményünk szerint — inkább történelmi és kulturális okai vannak — tudatosítása egy intenzívebb népművelési tevékenységnek le hetne a forrása. Mert a társadalmi-politikai szempontból oly szükséges kiegyenlítődést e téren sem várhatjuk ,, önmag át ól“. A szocialista termelési viszonyok nem automatikusan számolják fel a tudati lemaradást. Nem vagyunk az automatizmus hívei, ezért a műveltség, a minél magasabb iskolázottsági szint megszerzésének társadalmi jelentőségét társadalmi tudattá kell érlelni. Olyannyira, hogy a család és az egyén vállalja az iskolázottsággal járó terheket (pl. az implicitkeresetet!), és ismerje a műszaki pályák nyújtotta több és nagyobb továbbtanulási lehetőségeket. 5. A tudományos-műszaki forradalom oktatáspolitikai követelménye: a korszerű (azaz szinte állandóan megújuló) anyagi-technikai termelési bázist ismerő, alkalmazni és továbbfejleszteni képes ember nevelése. Mivel korunkban az ismeretek megújulása és ennek eredményeként a termelés technológiai eljárásainak változása, kicserélődése (többszörösen) gyorsabb, mint egy ember produktív életkora, ezért a tanulást állandó önképzéssé kell tenni. Hiszen az az ifjúság, amelyet ma tanítunk, húsz vagy harminc év múlva is a társadalom aktív tagja, produktív termelője lesz. Koruk és tapasztalt voltuk révén éppen ők fogják betölteni a társadalom felelős pozícióinak jelentős részét. Ha a mai ifjúságával meg akarjuk értetni azokat a problémákat, melyekkel majd két, várom évtized múltán találkozik, s melyeknek megoldására vállalkoznia kell, folyamatosan kell tájékozódnia azokról a fejlődési folyamatokról, melyek már ma jelzik a majdani problémákat. Ezért kell oly elkötelezett szeretettel analizálni feladatainkat, hogy biztosan irányíthassuk az ifjúság ismereteinek, szaktudásának és főleg tájékozódó képességének átformálását a folyamatos tanulás, és önművelés felé. Mert nemcsak múltunk — a Győzelmes Február öröksége — van benne jelenünk száguldó tempójában, hanem jövőnk is. S ezt még csak körvonalazni sem könnyű, de ez „... a mi munkánk: és nem is kevés“. Dr. MÖZSI FERENC AZ I. ÉS II. CIKLUSÚ ISKOLÁK TANULÓINAK NYILVÁNTARTÁSA Dr. JÚLIUS LIHOCKÝ I. A tervezett nyilvántartási rendszer jellege és funkciója A tervezett nyilvántartás egyik fő jellegzetessége, hogy megkísérli elhárítani az úgynevezett statisztikai feldolgozás hátrányait, főként az adatok gyűjtésének extenzív jellegét, mert ez a feldolgozás eredményeként részleteket tüntet fel, anélkül, hogy az adatok strukturális összefüggésébe hatolna. Állítjuk ezt annak ellenére, hogy teljes mértékben elismerjük a statisztikai információk jelentőségét és szükségességét az igazgatási rendszer keretén belül. Az eddigi gyakorlattal szemben, melynek következtében a statisztikai feldolgozásból kifolyólag a tanulók tanulmányai, iskolai és iskolán kívüli életük csupán számokká lettek, az Iskolai Információk Intézete (Üstav škol165
