Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-11-01 / 3. szám - Kobza Mária: Könyvekről / Könyvekről

teket, a lapokat, gyakorlatok gyűjteményét. Legyen minden osztatlan iskolában magnetofon, gramofon, rádió megfelelő mennyiségű fülhallgatóval, hogy ily módon lehetőség legyen a tanítás „megkettőzésére“.

Az osztatlan iskolák, mint az alsótagozati oktatás legrégibbi formája, a múltban nagy szerepet játszottak a népművelésben, kiváló személyiségek szerezték meg ott az alapműveltséget. Az elkövetkező évtizedekben is teljesíteniük kell feladataikat, ehhez az szükséges, hogy az oktatás és nevelés korszerűsítésére törekedjenek. (K. Tupý: K didaktickým prob- léműm málotfídních škôl, 1973/74, 3., 4. és 5. szám)

A folyóirat 7. számában dr. J. Rymešo- vá szociális szempontból vizsgálja az osztatlan iskolákat. írása egy komparatív kutatás jelentésének a részlete, a következő fejezeteket tartalmazza: Iskola, A tanulók, A család és A tanulók iskolán kívüli élete.

Csehországban 7637 alapiskolából 5297 összevont osztályos. Anyagi ellátottságuk jó. Az épületek 71 °/o-a ugyan 70 évnél

idősebb, de az utolsó időbein korszerűsítették. Az osztatlan iskolákban is előretör a pedagógusok feminizálódása. (A tanítónők százalékaránya 57,14 %.) A tanerők átlagos életkora 40—60 év (a fiatalok nem szívesen maradnak meg a nehezebb körülmények között). 20 évnél régebben egy iskolában működik a tanítók 35,33 %-a, a nőknek csupán 4,17 %-a. Minél régebben működik a pedagógus ugyanabban a helységben, annál jobb az iskola anyagi ellátottsága és annál jobb a szülőkkel és a társadalmi szervekkel való együttműködése. Ez a gyermekek iskolán kívüli nevelése szempontjából különösen jelentős tényező.

A 8. számban dr. J. Miklo számol be az osztatlan Iskolák oktató-nevelő munkája korszerűsítésére irányuló törekvésekről. Vázolja az itt folyó munka legjellegzetesebb problémáit, (feladatait didaktikai szempontból, majd arról a kísérletről számol be, amelyben a programozott oktatást próbálták ki experimentálisán összevont osztályú iskolákban a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet dolgozói.

(SZ IJ

Könyvekről

CSANDA SÁNDOR:

BALASSI BÁLINT KÖLTÉSZETE ÉS A KOZÉPEURÓPAI SZLÁV RENESZÁNSZ STÍLUS

(Bratislava 1973, 350 oldal)

Balassi Bálint a magyar líra megteremtője, aki elsőnek emelte a magyar nyelvű reneszánsz költészetet európai színvonalra. A reneszánsz műveltségben az egyházi (költészet művelése háttérbe szorul, a költészet világiasodik, felszabadul a középkori egyház bilincsei alól. Balassi reneszánsz költészetét ugyanez a fejlődés jellemzi: a természet szeretete, a szerelem érzése felszabadítja a költőt, megtalálja igazi hangját, és kialakítja saját költői eszközeit.

Csanda Sándor könyvében Balassi Bálint stílusát és prozódiáját vizsgálja, ösz- szehasonlítva a szlovák, cseh, és a lengyel irodalom megfelelőivel. Vizsgálatának célja így kettős jellegű:

1. Balassi költészetének elmélyültebb ismertetése;

2. költészetének komparatisztikai ösz- szehasonlítása szláv reneszánsz költők verseivel.

Csanda munkájában eltér Balassi költeményeinek hagyományos csoportosításától (szerelmes, vitézi és vallásos költeményekre), s a versek tartalmi és formai elemzése alapján a következő verstípusokat sorolja fel: epiko-lírikus típus, drámai-lírai versek, hasonlatokat kifejező dalok, ódái énekek, zsoltárok, himnikus é- nekek, epigrammák. A besorolás az egyes csoportokba több szempont alapján, a költemények legjellemzőbb sajátságainak figyelembevételével történik, ezért meg94