Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)
1974-11-01 / 3. szám - Papp Endre: A módszertani és tantárgybizottságok munkáját segítjük!
győző és figyelemre méltó. Balassi szóképeit és hasonlatait a szerző származásuk szerint csoportosítja és tárgyalja. Egy helyen sorolja fel a különböző trópusodat és hasonlatokat (pl. a tűzzel, lánggal, szívvel, virágokkal, természettel, drágakővel, katonasággal, fegyverekkel, harccal, pokollal, mitológiával stb. kapcsolatosakat). E felosztás egészen újszerű, mert új keretben és megvilágításban tárja e- lénk a költő szerelmi költeményeit, vitézi verseit és istenes énekeit. A következő fejezetben a szerző a szlovák és a cseh reneszánsz versek szóképeit hasonlítja össze Balassi trópusaival. Kimutatja, hogy e versek trópusaiban leggyakrabban a „szív“ kifejezés ismétlődik, hasonló funkcióval, mint Balassi lírájában: srdce mé jediné (egyetlen szívem); mé miié srdce (én kedves szívem); Serdce ve mne jest strápené težké bolesti (nehéz fájdalom kínozza az én szívem); Milovati bu- du tobe, mé serdečko premilé (Szeretni foglak téged, én kedves szívem) stb. Ha a szlovák és cseh költeményekben leggyakrabban előforduló trópusokat Balassi megfelelő szóképeivel hasonlítjuk össze (szív, szerelem, virágok, fák, madarak stb.), igein sok hasonló, sőt azonos vonást is találunk bennük, ami elsősorban a reneszánsz idején Európa-szerte udvarló szokással függ össze. A továbbiakban a szerző Balassi és Kochanowski szóképeit, reneszánsz költői stílusúk néhány sajátosságát elemezgeti. Az összefüggések és eltérések kimutatásában itt is az összehasonlítás módszerét alkalmazza. Ez az eljárás korrespondeá'l azzal az új módszertani felfogással, amely szerint az irodalmat komparatisztikai alapon kellene tanítani, vagyis a fent említett egymásra hatás és összehasonlítás eredményeinek alkalmazásával. Az irodalmaik közötti számos hasonlóság, párhuzam és eltérés tanításának egyik jó lehetősége a kapcsolatok tanítása. „A kölcsönös összefüggések és kapcsolatok feltárása révén a tanulók az együttélés és a társulás eszméje, a nemzetköziség gondolata alapján értékelik a népek, a nemzetek közti viszonyt. Ugyanakkor áttörve a nemzeti hermetiz- mus szűk látókörét, jobban, szélesebb ösz- szefüggésekben ágyazottan értik meg a nemzeti irodalom fejlődését, egyes íróit és művelt is.“ (Mózsi Ferenc: Nemzetiségi iskola — irodalmi nevelés, SPN, 1973, 120. oldal.) A szerző említést tesz arról is, hogy a tanulók Balassiról főiként csak életrajzi adatokat tudnak, illetve költészetének tartalmi oldalára vonatkozó adatokat, a költő versformáit, rímeit, verseinek szerkezetét, szóképeit azonban már kevésbé ismerik. Csanda könyve pedig ilyen szempontú elemzés; összefoglaló értékelése Balassi költői stílusának és verselésének, s ezáltal didaktikai célokra is jól felhasználható. Annál is inkább, mert a középiskolák I. osztálya számára készült szöveggyűjtemény olyan feladatokat tartalmaz Balassi költeményeivel kapcsolatban, mint például az idézett költemény rímképletének megállapítása, a költői jelzők, hasonlatok és metaforák kikeresése stb. A pedagógusoknak oktató munkájukban az irodalmi nevelés tanításának eredményesebbé tételére tehát mindenképpen érdemes felhasználniük Csanda Sándor legújabb könyvét. KOBZA MÁRIA A MÓDSZERTANI ÉS TANTÁRGYBIZOTTSÁ- GOK MUNKÁJÁT SEGÍTJÜK! PAPP ENDRE Alapiskoláinkból évről évre egyre többen szeretnének továbbtanulni, egyre többen szeretnének eredményes felvételi vizsgát tenni valamelyik középiskolában. A felvételi vizsgáik tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pályázók egy része nem ismeri eléggé a felvételi vizsgák követelményeit, a vizsgán szereplő feladatok nehézségi fokát. Nem készül fel eléggé a felvételi vizsgára és a középiskolai továbbtanulásra. A felvételi vizsga sikertelenségének nem az az oka, hogy a felvételi vizsga anyaga bővebb, mint az alapiskoláé ( a kettő természetesen nem tér el egymástól), hanem az, hogy az alapiskolai anyagból csak néhány téma önálló megoldását, önállóan alkalmazni tudását hozzák magukkal a tanulók. A felvételi vizsgán ugyanis nem a tételestudást, nem az alapiskolai tananyag felmondását kérik számon, hanem az önálló alkalmazni tudást vizsgálják. A felvételi vizsgákon tehát a feladatok helyes megoldásával kell a pályá95