Szocialista Nevelés, 1974. szeptember-1975. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

1974-11-01 / 3. szám - Papp Endre: A módszertani és tantárgybizottságok munkáját segítjük!

győző és figyelemre méltó. Balassi szó­képeit és hasonlatait a szerző származá­suk szerint csoportosítja és tárgyalja. Egy helyen sorolja fel a különböző trópusodat és hasonlatokat (pl. a tűzzel, lánggal, szívvel, virágokkal, természettel, drágakő­vel, katonasággal, fegyverekkel, harccal, pokollal, mitológiával stb. kapcsolatosa­kat). E felosztás egészen újszerű, mert új keretben és megvilágításban tárja e- lénk a költő szerelmi költeményeit, vité­zi verseit és istenes énekeit. A követke­ző fejezetben a szerző a szlovák és a cseh reneszánsz versek szóképeit hason­lítja össze Balassi trópusaival. Kimutatja, hogy e versek trópusaiban leggyakrabban a „szív“ kifejezés ismétlődik, hasonló funkcióval, mint Balassi lírájában: srdce mé jediné (egyetlen szívem); mé miié srdce (én kedves szívem); Serdce ve mne jest strápené težké bolesti (nehéz fájda­lom kínozza az én szívem); Milovati bu- du tobe, mé serdečko premilé (Szeretni foglak téged, én kedves szívem) stb. Ha a szlovák és cseh költeményekben leggyakrabban előforduló trópusokat Ba­lassi megfelelő szóképeivel hasonlítjuk össze (szív, szerelem, virágok, fák, ma­darak stb.), igein sok hasonló, sőt azonos vonást is találunk bennük, ami elsősor­ban a reneszánsz idején Európa-szerte udvarló szokással függ össze. A továbbiak­ban a szerző Balassi és Kochanowski szó­képeit, reneszánsz költői stílusúk néhány sajátosságát elemezgeti. Az összefüggé­sek és eltérések kimutatásában itt is az összehasonlítás módszerét alkalmazza. Ez az eljárás korrespondeá'l azzal az új mód­szertani felfogással, amely szerint az iro­dalmat komparatisztikai alapon kellene tanítani, vagyis a fent említett egymásra hatás és összehasonlítás eredményeinek alkalmazásával. Az irodalmaik közötti szá­mos hasonlóság, párhuzam és eltérés ta­nításának egyik jó lehetősége a kapcsola­tok tanítása. „A kölcsönös összefüggések és kapcsolatok feltárása révén a tanulók az együttélés és a társulás eszméje, a nemzetköziség gondolata alapján értéke­lik a népek, a nemzetek közti viszonyt. Ugyanakkor áttörve a nemzeti hermetiz- mus szűk látókörét, jobban, szélesebb ösz- szefüggésekben ágyazottan értik meg a nemzeti irodalom fejlődését, egyes íróit és művelt is.“ (Mózsi Ferenc: Nemzetiségi iskola — irodalmi nevelés, SPN, 1973, 120. oldal.) A szerző említést tesz arról is, hogy a tanulók Balassiról főiként csak életrajzi adatokat tudnak, illetve költészetének tar­talmi oldalára vonatkozó adatokat, a köl­tő versformáit, rímeit, verseinek szerke­zetét, szóképeit azonban már kevésbé is­merik. Csanda könyve pedig ilyen szem­pontú elemzés; összefoglaló értékelése Balassi költői stílusának és verselésének, s ezáltal didaktikai célokra is jól fel­használható. Annál is inkább, mert a kö­zépiskolák I. osztálya számára készült szöveggyűjtemény olyan feladatokat tar­talmaz Balassi költeményeivel kapcsolat­ban, mint például az idézett költemény rímképletének megállapítása, a költői jel­zők, hasonlatok és metaforák kikeresése stb. A pedagógusoknak oktató munkájukban az irodalmi nevelés tanításának eredmé­nyesebbé tételére tehát mindenképpen ér­demes felhasználniük Csanda Sándor leg­újabb könyvét. KOBZA MÁRIA A MÓDSZERTANI ÉS TANTÁRGYBIZOTTSÁ- GOK MUNKÁJÁT SEGÍTJÜK! PAPP ENDRE Alapiskoláinkból évről évre egyre töb­ben szeretnének továbbtanulni, egyre töb­ben szeretnének eredményes felvételi vizs­gát tenni valamelyik középiskolában. A felvételi vizsgáik tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a pályázók egy része nem ismeri eléggé a felvételi vizsgák követel­ményeit, a vizsgán szereplő feladatok ne­hézségi fokát. Nem készül fel eléggé a felvételi vizsgára és a középiskolai to­vábbtanulásra. A felvételi vizsga sikertelenségének nem az az oka, hogy a felvételi vizsga anya­ga bővebb, mint az alapiskoláé ( a kettő természetesen nem tér el egymástól), ha­nem az, hogy az alapiskolai anyagból csak néhány téma önálló megoldását, ön­állóan alkalmazni tudását hozzák maguk­kal a tanulók. A felvételi vizsgán ugyan­is nem a tételestudást, nem az alapisko­lai tananyag felmondását kérik számon, hanem az önálló alkalmazni tudást vizs­gálják. A felvételi vizsgákon tehát a fel­adatok helyes megoldásával kell a pályá­95

Next

/
Thumbnails
Contents