Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-10-01 / 2. szám - Kővágó László: A nemzetiségi iskolaügy a Magyar Népköztársaságban
jött, s az 1972/73-as tanévben német nemzetiségi óvónő, tanító és tanárjelöltjeink 6 hetes, illetve egy szemeszteres részképzésen voltak az NDK-ban. Remélhetőleg hasonló részképzést sikerül biztosítani majd a szlovák, horvát-szerb, szlovén és román pedagógusjelöltjeinknek is. A nemzetiségi oktatás fejlesztésének elősegítésére és az e téren végzett munka anyagi elismeréseként a Művelődés- ügyi Minisztérium elkészítette és közzétette a nemzetiségi iskolai pótlék kiterjesztéséről szóló utasítást. Ez a pótlék a területi pótlékkal növelt törzsfizetés 10, némely esetben 5 %-a. A pótlék, amelyet 1969. szeptember 1-től folyósítanak, megelégedést váltott ki a nemzetiségi pedagógusok körében, és hozzájárult a nemzetiségi oktatógárda stabilizálódásához. Az 1969. év augusztusában az Országos Pedagógiai Intézet keretében létrehozták a Nemzetiségi Tanszéket. E tanszék négy — nyelvenként egy-egy — nemzetiségi szakemberrel dolgozik. Feladata a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményben folyó oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseinek megoldása, tantervek készítése, a kétnyelvűség módszertani és didaktikai problémáinak feltárása, megoldásuk kidolgozása, valamint a nemzetiségi pedagógusok továbbképzése. Készülnek — részben elkészültek — az új tantervek és utasítások. Elsőként a szlovák tanítási nyelvű általános iskolák és gimnáziumok tanterve készült el és jelent meg. A nemzetiségi iskolákban előadott tananyag tartalmi hiányosságainak pótlására elkészültek a szomszédos országok — földrajzát és történelmét, valamint a nemzetiségtörténetet a magyar tankönyveknél bővebben tárgyaló — ún. kiegészítő földrajz- és történelem-tankönyvek kéziratai, külön az általános iskolák 5—8., és külön a gimnáziumok I—IV. osztálya számára. Újjászervezték a nemzetiségi óvodák és iskolák szakfelügyeleti hálózatát. Iskolai, megyei szakfelügyelő minden érintett megyében működik. A megyei szakfelügyelők egységes elvek szerint való irányítását nyelvenként egy-egy országos vezető szakfelügyelő végzi. Jelentős előrehaladás történt a nemzetiségi pedagógusok bel- és külföldi továbbképzésében. A hazai nyelvtanfolyamokra külföldi előadókat hívnak, éspedig 4—4 vendégelőadót az NDK-ból, illetve Szlovákiából, 3—3 tanárt Romániából, illetve Jugoszláviából. A nemzetiségi pedagógusok csoportjai rendszeresen részt vesznek külön az ő részükre szervezett külföldi nyelvtanfolyamokon: évente 15 pedagógus vesz részt ilyen rendezvényen Szlovéniában, 30 Horvátországban, 25 Szlovákiában és 1972-ben elsőízben: 30 az NDK-ban. A nemzetiségi pedagógusok nyelvi-szakmai továbbképzését ösztöndíjas tanulmányutak is segítik. Nemzetiségi oktatásügyünket az óvodától a tanárképzésig terjedő oktatási hálózat szolgálja, amely a magyarországi egységes állami oktatási rendszer része. Az utóbbi években a nemzetiségi oktatást sok intézkedés kedvezően és eredményesen befolyásolta, ugyanakkor fokozódtak vele szemben az igények. Az igényeket figyelembe véve, 1972-ben a Művelődésügyi Minisztérium meghatározta a nemzetiségi oktató-nevelőmunka célját, irányelveit. Ebben — alkotmányunk szellemében — a következő elvek érvényesülnek: A nemzetiségek oktatásának, nevelésének ezen belül sajátos célja is van. A nemzetiségi oktató-nevelő munka: — biztosítsa a délszláv — horvát, szerb, szlovén —, német, román, szlovák nemzetiségű tanulók anyanyelvű oktatását, nevelését, — szilárdan alapozza meg és sokoldalúan bontakoztassa ki a tanulókban annak tudatát, hogy szocialista hazájuknak, a Magyar Népköztársaságnak délszláv — horvát, szerb, szlován —, német, román, szlovák nemzetiségű, egyenjogú állampolgárai, — építse ki, tartsa ébren a tanulókban az igényt és alakítsa ki a készséget, hogy anyanyelvűket és a magyar nyelvet magas színvonalon tudják használni, — nyújtson számukra korszerű anyanyelvi és ezen alapuló irodalmi alapműveltséget, tegye képessé őket arra, hogy önművelés útján anyanyelvükön is fejleszthessék általános műveltségüket, — neveljen anyanyelvi kultúrájuk sze- retetére, megbecsülésére, nyújtson elsajátításához kellő ismeretanyagot, mozdítsa elő haladó hagyományaik megőrzését, mélyítse el a kultúrájukhoz, nyelvükhöz való ragaszkodást, — fejlessze ki és erősítse a tanulókban azt a törekvést, hogy szolgálják a népek barátságának, internacionalista összefogásának eszméit. 43
