Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1974-05-01 / 9. szám - Sztranyovszky István: Eredményeink - céljaink / Kerekasztal
nalával, túlságosan zsúfoltak és kizárják annak lehetőségét, hogy a tanító nagyobb nevelői hatást gyakoroljon a tanítványaira. Ennek tulajdonítom részben a meglehetősen magas bukási arányszámot is. Járásunk magyar tannyelvű iskoláiban a bukási arány mindig a szlovákiai átlag felett van. Ennek egyik oka az, hogy a pedagógusok az osztályzási rend 5 fokozatát felületesen az osztályszempontokat nem érvényesítő módon alkalmazzák. Szakképzett pedagógusaink nem kis része a diploma megszerzése után nagyon kevés gondot fordít az önképzésre. Érdeklődését más irányba tereli (hajsza az anyagiak megszerzése után, autó, víkendház stb.j. Ha a pedagógus nem képezi magát tovább, akkor a rutinmunka idegölő taposómalmát hajtja és csak kényszerből tanít. Kihal belőle a munka gyönyörűségéből fakadó lelkesedés. Nem érdekli őt tanítványainak a tananyaghoz, a szülőnek a tanítóhoz, az iskolának a családhoz való viszonya. Az ilyen közömbös pedagógusi magatartás átragad a tanítványokra, megfosztja őket a tudásszerzés vágyától. Ezért fontosnak tartom, hogy javítsuk a pedagógiai főiskolákon a tanítók előkészítését, a posztgraduális stúdium tárgyi és módszertani színvonalát. A tanítás színvonalának emeléséhez jelentősen hozzájárulna a diplomát szerzett pedagógusok központi, a szükségletnek megfelelő elosztása. A jelenlegi elosztás gyakran a ki-kit ismer és kinek van nagyobb befolyása az illetékeseknél elv alapján történik, aminek következtében az egyes iskolákban az azonos szakképzettséggel rendelkezők száma meghaladja a szükségletet. Az oktatás színvonalát nagymértékben befolyásolja az osztatlan iskolák magas száma. Ezekben az iskolákban mind a személyi mind az anyagi ellátás szempontjából rosszabbak a tanítás-tanulás feltételei. A felmérések azt igazolják járásunk területén, hogy a teljesen szervezett kilencéves alapiskolákban az oktatás hatékonysága 30—40%-kal nagyobb. Ezért szükséges az iskolák integrációjához megteremteni a szükséges feltételeket, hogy minél előbb teljesen szervezett iskolákban valósuljon meg az oktató-nevelő munka igényes feladata. A Szocialista Nevelés mint a magyar tanítási nyelvű iskolák tanítóinak folyóirata jelentősen elősegíti a tanítástanulás színvonalának emelését, különösen a magyar és szlovák nyelv oktatása terén. Ezzen szemben többet kellene foglalkoznia a természettudományi tantárgyak tanításával (matematika, fizika, természetrajz stb.) gyermeklélektannal, a szülők, pedagógusok és iskola, valamit az alap- és középiskolák kapcsolatával. Kívánatos lenne, hogy a jó eredményeket elérő pedagógusok, iskolák a Szocialista Nevelésben ismertetnék eredményes munkájuk eljárásait és jó tapasztalataikat, tanácsaikat. Befejezésül csak annyit, hogy járásunk pedagógusainak többsége tudatában van annak, hogy a tudomány és technika gyors fejlődése folytán állandóan változó modern ipari társadalomban a tanulás vált az ember igazi feladatává. Egyre több embernek kell rövidebb idő alatt többet tanulnia. Ezeknek az igényeknek a pedagógus a tanulás és tanítás régi módszereivel már nem tud eleget tenni. Ezért szükségesek az új módszerek, az automatizálás, a programozás, de nemcsak a gazdasági életben, hanem ugyanolyan mértékben a nevelésben is, mert korunkat és jövőnket ma sokkal inkább mint valaha a tudomány formálja és határozza meg. A SZOCIALISTA NEVELÉS A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TANÍTOK NEVÉBEN KÖSZÖNTI MEGALAKULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLŐ CSEMADOK-ot. 266