Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-12-01 / 4. szám - Sziklay László: A kelet-európai összehasonlító irodalomtörténetírás néhány elvi kérdésről / Látóhatár

két világháború közt számos csehszlovákiai magyar ifjú tanult a prágai, romániai magyarok egész sora pedig a bukaresti egyetemen. A cseh és a román kultúra megismerése a magyar kelet-európai kutatások megindulásának fontos állomása lett.

Mindaz, amit fentebb a sajátos kelet-európai társadalmi és nemzeti fejlődés törvényszerűségeiből bemutattunk, nemcsak közös jelenségek szülőanyja, hanem sokszor bizonyos mértékig el is mossa a határokat a szóban forgó irodalmak között. Igaz, nyugaton sem lehet az egyes nemzeti irodalmak közé mindig pontos határokat húzni. Van Thiegem ezzel kapcsolatban a német, osztrák és svájci, a francia, svájci és belga — az angol és az amerikai irodalom határkérdéseiről beszél.51 Ott ezek viszont csak kivételes esetek. Mint a továbbiakban látni fogjuk, Kelet-Európábán a kétségtelenül meglevő lengyel, cseh, magyar, román stb. nemzeti jelleg mellett sok olyan közös vonás adódik az itt keletkezett irodalmak között, hogy az a komparatív módszer sajátos alkalmazását teszi indokolttá.

JEGYZET

10 Dezsényi Béla: Az időszaki sajtó története a Dunatáj országaiban. Bp., 1947. Gergely R. rt. Documenta Danubiana, 2. sz. 15—16.

11 Vö.: Eckhardt Sándor: Az összehasonlító irodalomtörténet Közép-Európában. Minerva, 1931. 89—105.

12 Uo., 103—104.

43 Balás—Piri Aladár: Magyar—szerb irodalmi kapcsolatok. Pécs 1937. A Magyar Intézet Értekezései, 20. sz. 11.

14 Illés Lajos: Tanulmányok a bolgár—magyar irodalmi kapcsolatok történetéből (1830— 1961]. Kézirat, sajtó alatt.

45 Gáldi László: A Dunatáj nyelvi alkata. A Dunatáj irodalmi fejlődése. Bp. 1947. Documenta Danubiana, 4. sz. 47.

16 Kemény G. Gábor hozzászólása A nacionalizmus kialakulása a magyar irodalom tükrében c. vitához. I. OK. XV. köt. 1—4. sz. 73—74. — Vö.: Kázmér Ernő: A jugoszláv Sajtó. Apollo, IX. 189.

17 Balás—Piri Aladár: i. m. 4., 12—13., 20.

48 Waldapfel József: Balog István egykorú Karagyorgye-drámája és a szerb színészet kezdete. EPhK, 1934. 119—120.

19 Emo Bohúň: Slovenské teátrum v Pesti. Kultúrny Život, 1957. VII. 13. sz. 12.

20 Dr. Sulica Szilárd: A magyar irodalom és művelődés hatása a román irodalom és művelődés fejlődésére. Szeged, 1937. Acta litterarum ac scientiarum Reg. Universi- íatis Hung. Francisco-Iosephinae. 25. (Az erős magyar nacionalista szellemben megírt dolgozatban sok tévedés, de sok értékes adat is található.)

21 Gáldi László: A román irodalomtörténet tájrajzi problémái. Apollo, I. 360.

22 Kemény G. Gábor i. hozzászólása. L. 16. sz. jegyzet.

25 Pálffy Endre: A román irodalom története. Bp. 1961. Gondolat. 199.

24 Uo. 204.

25 Vö.: Kázmér Ernő: i. m. 189—190.

26 Sárkány Oszkár: A magyar irodalmi romantika cseh visszhangja. Apollo, VIII. 1938. 67.

27 L. Tallózás csehszlovákiai levéltárakban c. cikkünket. ITK, 1957. 4. sz. 390—401. Az idézet: 393.

28 L. Kovács Endre: i. m. 269.

29 Lilo Ralev: Hriszto Botev a bolgár kritika tükrében. Világirodalmi Figyelő, 1960.

1. sz. 24—25.

30 Az orosz kultúrának a románra gyakorolt hatásával folyóiratunk később külön tanulmányban fog foglalkozni.

31 Vö.: Gerézdi Rábán: Ivan Česmički (Janus Pannonius): Piesne i epigrami ITK, 1960.

2. sz. 277—280.

32 Vö.: Andreas Angyal: Karl Georg Rumy (1780—1844). Wissenschaftliche Zeitschrift der Friedrich Schiller-Universität Jena. Jhrg. 8. 1958/59. Reihe I. 109—134. — Nemzetiségi kapcsolatait Fried István dolgozta fel Rumy levelezésének és más fontos forrásanyagnak az alapján (egyelőre kéziratban).

107