Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-12-01 / 4. szám - Mózsi Ferenc: Az audio-vizuális, strukturális-globális módszer

33 Dezsényi Béla: i. m. 13.

34 Póth István: Egy szerb költő magyar versei. Filológiai Közlöny, 1960. 2. sz. 220— 223. — Németül is: I. Póth Jovan Pačičs „Liedersammlung”. Štúdia Slavica, 1960. VI. 1—2. 145—167.

35 A szlovák irodalom története c. munkámban. Bp., 1961. Akadémiai Kiadó. 442.

36 Dobroslav Chrobák a Oskár Cerpan: Rukoväť dejín slovenskej literatúry. Bratislava 1949. 122.

37 Sárkány Oszkár: Magyarok Prágában. 1773—1849. Apollo. V. 241—242.

38 Farkas Gyula: Reviczkys deutsche Dichtungen. Gragger Emlékkönyv. Berlin-Leipzig, 1927. Walter de Gruyter. 159.

39 Vö.: Hviezdoslav magyar nyelvű zsengéi c. tanulmányommal. Filológiai Közlöny, 1955. 224—244. — Szlovákul is: Hviezdoslavove madarské prvotiny. Slovenská Literatúra, 1956. 37—68.

40 Sárkány Oszkár: A magyar irodalmi... i. m. 77.

41 Janko Kalinčiak: o literatúre a o luďoch. Bratislava 1949. Pravda. Vlastný Životopis. 29.

42 Eckhardt Sándor: i. m. 98.

43 Gáldi László: A balkáni filológia állása és magyar feladatai. Apollo. IX. 165.

44 Kardos Tibor: Dalmácia, a magyar humanizmus kapuja. Apollo, X. 26.

4o Pukánszky Béla: Pozsony történeti szerepe. Apollo. X. 40.

46 Gáldi László: Árgirus királyfi az oláh irodalomban. EPhK. 1939. 154. — ua.: Az érdé ^ lyi román irodalmiság történetéért. Apollo, V. 278.

47 Karel Krejéí: Geschichte der polnischen Literatur. Halle (Saale). 1958. VEB Max Niemeyer Verlag. 227.

48 Sárkány Oszkár: A magyar irodalmi..., i. m. 69.

49 Popovics Lázár: Zmáj-Jovanovics János dr. és a magyar költészet. Bp., 1913.

50 Gáldi László: Eminescu és Közép-Európa. Apollo, IV. 145.

51 Paul van Thiegem: La littérature comparée. Paris Armand Colin. 1954. 58—59.

AZ AUDIO-VIZUÁLIS, STRUKTURÁLIS-GLOBÁLIS MÓDSZER

Olvasónk, K. S. írja levelében: A Képes Nyelvkönyv bevezetése a szlovák nyelvoktatásban forradalmi változást jelent. Az a tény, hogy ebből a könyvből 18 nyelvet tanítanak Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia nemzetiségi iskoláiban mégpedig az első osztálytól audio-vizuális, strukturális-globális módszerrel, bizonyítja, hogy a csehszlovákiai magyar pedagógia valóban „felnőtt feladataihoz“. Két kérdés érdekelne: Tanítanak-e ezzel a módszerrel másutt is az iskolákban idegen nyelvet?

— Ha valóban beválik ez a módszer — és a tapasztalatok ezt sejtetik — úgy hogyan fogjuk e módszert a többi évfolyamokra kiterjeszteni?

Ez alkalomból csak az első kérdésre válaszolunk, mivel lapunk az egyes tantárgyak tervezésének és módszertani koncepciójának kérdéseivel a közeljövőben majd bővebben foglalkozik.

Az audio-vizuális, strukturális-globális az AVGS-módszer elmélete és gyakorlata világszerte ismert. A módszert kialakítási helyéről Zágráb-St. Cloud-i, ill. St. Cloud-Zagreb-i módszer néven is ismert. A módszer a St. Cloud-i Ecole Normale Supérieure Pedagógiai Központja, a későbbi Crédif (Centre de Recherche et d’Etude pour la Diffusion du Francais) és a Zágrábi Egyetem Fonetikai Intézete együttműködésének az eredménye. Francia részről Rivenc professzor, jugoszláv részről Petar Guberina volt az együttműködés irányítója. Elméleti alapul De Saussure svájci nyelvész kutatásai szolgáltak. Ő tette vizsgálat tárgyává a beszélt nyelvet, és egyúttal annak minden mozzanatára felhívta a figyelmet. A módszert tulajdonképpen ez a társadalmi igény hívta életre, mely parancsoló módon írta elő a második nyelv tanítása-tanulása szükségét. En108