Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-12-01 / 4. szám - Sziklay László: A kelet-európai összehasonlító irodalomtörténetírás néhány elvi kérdésről / Látóhatár

sében. A XVIII. század végén a magyar anyanyelvű Tállyai Dániel egyszerre szerkesztette a német Pressburger Zeitungot és a cseh nyelvű szlovák Presspur- ské Novinyt,zz a XIX. század első felében Kollár János népköltési gyűjteményével az önálló szlovák irodalmi nyelv megteremtésére adott ösztönzést, de lírai-epikus költeménye a modern cseh nyelv fontos állomása is lett. A tíz nyelven beszélő szerb Jovan Pačič a XIX. század elején anyanyelvén, a szerben kívül németül, magyarul és franciául is faragott verseket,34 Belo Klein-Tes- noskalský, a XIX. század utolsó harmadában oly fontos szerepet játszott, rövid életű Dunaj című szlovák folyóirat szerkesztője pedig35 1897 Lidércjény címmel magyar nyelvű regényt írt.36 Csak egy-két példát idéztünk a vegyesnyelvűségnek Kelet-Közép-Európában a világ bármely más tájékánál erősebben jelentkező tényére. A cseh felújulásnak német nyelven író első nemzedéke,37 a magyar Reviczky Gyula német nyelvű versei38 éppúgy jelzik e tény jelentőségét, mint azok a magyar nyelvű zsengék, amelyek a szlovákok legnagyobb költőjének, Hviezdoslavnak nemcsak pályakezdését, hanem egész költői működésének sok jellegzetességét is meghatározzák.39

A többnyelvűség Kelet-Európa egész területének mind a mai napig kiható jelensége. Éppen a nacionális ébredésnek volt olyan korszaka, amikor — főleg a volt Osztrák Birodalomhoz tartozó népeknél — a német volt a kulturális közvetítés nyelve, németül minden művelt embernek illett tudnia. Később, főleg a XIX. század húszas-harmincas éveitől kezdve a történelmi Magyarország területén részben a magyar nyelv vette át ezt a szerepet.40 A mai Szlovákia értelmiségi családjainak közismert szokása volt a XIX. században, hogy fiaikkal három helyen végeztették el a gimnáziumot: Janko Kalinčiak, a modern szlovák széppróza egyik megalapítója például Sajógömörön, Pozsonyban és Lőcsén járt középiskolába, hogy a magyar, a német, s az akkori szlovák irodalmi nyelvet egyként elsajátítsa.41 Igazat kell adnunk annak az állításnak, hogy „mindenkor volt ugyanannyi magyar ember, ki a nemzetiségi nyelveken beszélt, mint nemzetiségi, aki magyarul beszélt.“42 De ugyanilyen fontos jelenség a többnyelvűség a Balkánon is.43 Dalmácia tengermelléki kultúrája is úgyszólván végig háromnyelvű: művelt lakói a humanizmus korában jól ismerték a latint, az olaszt, s a horvátot; írói is mind a három nyelven írtak.44 A magyar irodalom történetének szinte egész fejlődése is számos példát nyújt arra, hogy a magyar nyelv legjobb művészei ismerték és használták is közvetlen szomszédáink nyelvét. A teljesség minden igénye nélkül említjük itt Balassa, Tinódi, Zrínyi Miklós, Kazinczy, Madách, Mikszáth szláv, a két Bolyai, Szabó Dezső román nyelvtudását. Idézzük végül a többnyelvűség bizonyítására Kelet- Európának ebből a szempontból egyik legtipikusabb városát, Pozsonyt, a „nagy kézfogásokét“,45 ahol a XIX. században három-négy nyelv és irodalom képviselői is találkoznak ...

Mindez rendkívül erős módon hat az egymás mellett, sőt: egy területen jelentkező és fejlődő irodalmakra. Hiszen az említetteken kívül még számos következménye is van. Ki lehet-e törölni egy író oeuvre-jéből a másik nemzet iskolájának emlékét. Ion Barac a nagyenyedi református kollégiumban hallhatta először Árgirus királyfi históriáját,43 Mickiewicz a vilnai egyetemen tanulta meg a lengyelen kívül a litván kultúrát is értékelni,47 a szlovák Ján Chalúpka Sárospatakon ismerte s szerette meg Csokonait, Palacký a trenčíni s bratislavai gimnáziumban tanult meg magyarul,48 Petőfit Selmecbányán „po- nálta secundába“ a szlovák Lichard professzor, Zmán-Jovanovics az újvidéki szerb elemi után Kiskunhalason és Bratislavában ismerkedett meg a magyar kultúrával,49 amelynek csaknem ugyanakkor lett szerb tolmácsolója, mint a Miskolcon és Kežmarokon magyarul tanult Hviezdoslav. S kell-e bizonyítani, hogy Eminescunak a költő pályafutásában oly döntő bécsi tanulmányaihoz a csernovici gimnázium különböző anyanyelvű, jórészt szláv származású „beam- ter“ tanárai német nyelven szolgáltatták az alapot?50 A magyar tudománytörténet szempontjából pedig elsőrendű fontossága van annak a ténynek, hogy a

106