Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)
1973-11-01 / 3. szám - Szeberényi Zoltánné: Az iskolaérettségről / Figyelő
mélyül a munkásosztályunk és annak forradalmi múltja iránti tisztelet. Tanítóinknak a Szovjetunióban történt látogatása alkalmával, valamint több győri iskolákban azt tapasztalták, hogy a forradalmi emlékszobákkal rendelkező tanulók milyen nagy tiszteletet tanúsítanak hazájuk, városuk hősei iránt, kiknek a nevét maga az iskola is viseli. Ez a tapasztalat is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy iskoláink komolyabban láttak hozzá az iskolai emlékszobák szervezéséhez. A szülőföld megismerése nagyon fontos feladat, mert ez a szocialista hazafiságra, hazaszeretetre való nevelés kiinduló pontját képezi. Egy járás vagy tájegység néprajzának, forradalmi múltjának alaposabb megismerésén keresztül őszintébbé válik a tanuló vonzalma ahhoz a tájhoz, ahol született, él, ahol szülei, nagyszülei éltek. A tanulók legyenek büszkék járásuk, városuk, és falujuk múltjára és fejlődésére. Legyenek tudatában annak, hogy ezt a gyors fejlődést csak a szocialista társadalmunknak köszönhetik. Tudják tisztelni a proletariátus harcának önfeláldozó harcosait. A tisztelet és a kegyelet érzése mellett alakuljon ki bennük bizonyos büszkeség is, hogy Major István, Steiner Gábor, Nagy Gyula, Fábry István, Mondok Gábor, Pospis elvtárs és mások a mi városunk vagy falunk szülöttje, a mi városunkban is járt, a mi idős elvtársainkkal is kapcsolatban volt. A tanulók alaposabban ismerjék meg a szövetkezet, az üzem megalakulása körüli nehézségeket is, és ezeknek az üzemeknek a fejlődését, szocialista életét. Ismerjék meg a HNB és a VNB első és jelenlegi vezetőit, s hogy ezek mit tettek a falu vagy a város érdekében. A tanulók sokkal könnyebben értik meg azt az erőfeszítést, amelyet az elmúlt 25— 30 év alatt tettünk társadalmunk fejlődése érdekében, ha az egész folyamatot szemléltetve látják maguk előtt dokumentációs anyagon keresztül. Ha a tanulók és a szülők aktívan részt vesznek a gyűjtésben, az anyag elrendezésében, ha a tárgyak mellett ott találják a tárgy leírását és az adományozó nevét is, akkor az emlékszobát bizonyos mértékben magukénak is tartják és lelkesedéssel és segítőivé válnak az emlékszobák megszervezésének, berendezésének. Az emlékszobák a nemzedékek összefogásából születnek, tehát a fiatalok, az idősek aktív gyűjtőmunkájának eredménye. A létesítésükre fordított energia a nevelés terén kétszeresen is visszatérül, és majd 10—15 év múlva lesz csak örömünk teljes, hogy 1973-ban ezt a munkát megkezdtük. Figyelő AZ ISKOLAÉRETTSÉGRŐL PREDŠKOLSKÁ VÝCHOVA A gyermek életében az iskolakezdés rendkívül fontos esemény, s tagadhatatlanul több nem kívánatos komplikációval is járhat együtt. Az orvosok jelentései alapján fel kell figyelnünk arra, hogy különféle betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elő ebben a korban, természetesen elsősorban azoknál a gyermekeknél, akiknek fizikai, szellemi fejlettsége elmaradottabb az átlagnál, s ennélfogva nehezen tudnak eleget tenni az új követelményeknek. A pedagógusok arra figyelmez- tenek, hogy mennyire eltérő a beiratkozó gyermekek felkészültségének a színvonala. A bonyolultabb esetekben állandóan hangsúlyozzák a segítő közbelépés fontosságát, elengedhetetlen voltát. A kilencéves alapiskolai felsőbb osztályos tanulók iskolai kudarcai okainak elemzésekor is az esetek nagy részében az iskolaérettség hiányára bukkanhatunk. Ezt a problémát 1963-ban tárgyalta az Egészségügyi Világszervezet európai szemináriuma. A széleskörű vita alapján a következő három feladatba sűrítették a legfontosabb követelményeket: 1. az iskolaérettség időben történő megállapítása; 2. az iskola előtti gondoskodás fokozása; 3. segítséget kell nyújtani az iskolaéretlen gyermeknek. Az iskolaérett gyermekre jellemző a szellemi funkciók feltűnően tökéletes dif- ferenciációja és integrációja. A felnőtteknek — szülőknek és pedagógusoknak 87
