Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-11-01 / 3. szám - Szeberényi Zoltánné: Az iskolaérettségről / Figyelő

mélyül a munkásosztályunk és annak for­radalmi múltja iránti tisztelet. Tanítóinknak a Szovjetunióban történt látogatása alkalmával, valamint több győri iskolákban azt tapasztalták, hogy a for­radalmi emlékszobákkal rendelkező tanu­lók milyen nagy tiszteletet tanúsítanak hazájuk, városuk hősei iránt, kiknek a nevét maga az iskola is viseli. Ez a ta­pasztalat is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy iskoláink komolyabban láttak hozzá az iskolai emlékszobák szervezésé­hez. A szülőföld megismerése nagyon fontos feladat, mert ez a szocialista hazafiságra, hazaszeretetre való nevelés kiinduló pont­ját képezi. Egy járás vagy tájegység nép­rajzának, forradalmi múltjának alaposabb megismerésén keresztül őszintébbé válik a tanuló vonzalma ahhoz a tájhoz, ahol született, él, ahol szülei, nagyszülei éltek. A tanulók legyenek büszkék járásuk, városuk, és falujuk múltjára és fejlődé­sére. Legyenek tudatában annak, hogy ezt a gyors fejlődést csak a szocialista társa­dalmunknak köszönhetik. Tudják tisztelni a proletariátus harcának önfeláldozó har­cosait. A tisztelet és a kegyelet érzése mellett alakuljon ki bennük bizonyos büsz­keség is, hogy Major István, Steiner Gá­bor, Nagy Gyula, Fábry István, Mondok Gábor, Pospis elvtárs és mások a mi vá­rosunk vagy falunk szülöttje, a mi váro­sunkban is járt, a mi idős elvtársainkkal is kapcsolatban volt. A tanulók alaposabban ismerjék meg a szövetkezet, az üzem megalakulása körü­li nehézségeket is, és ezeknek az üze­meknek a fejlődését, szocialista életét. Is­merjék meg a HNB és a VNB első és je­lenlegi vezetőit, s hogy ezek mit tettek a falu vagy a város érdekében. A tanulók sokkal könnyebben értik meg azt az erőfeszítést, amelyet az elmúlt 25— 30 év alatt tettünk társadalmunk fejlődé­se érdekében, ha az egész folyamatot szemléltetve látják maguk előtt dokumen­tációs anyagon keresztül. Ha a tanulók és a szülők aktívan részt vesznek a gyűjtés­ben, az anyag elrendezésében, ha a tár­gyak mellett ott találják a tárgy leírását és az adományozó nevét is, akkor az em­lékszobát bizonyos mértékben magukénak is tartják és lelkesedéssel és segítőivé válnak az emlékszobák megszervezésének, berendezésének. Az emlékszobák a nemzedékek összefo­gásából születnek, tehát a fiatalok, az idősek aktív gyűjtőmunkájának eredmé­nye. A létesítésükre fordított energia a nevelés terén kétszeresen is visszatérül, és majd 10—15 év múlva lesz csak örö­münk teljes, hogy 1973-ban ezt a munkát megkezdtük. Figyelő AZ ISKOLAÉRETTSÉGRŐL PREDŠKOLSKÁ VÝCHOVA A gyermek életében az iskolakezdés rendkívül fontos esemény, s tagadhatatla­nul több nem kívánatos komplikációval is járhat együtt. Az orvosok jelentései alap­ján fel kell figyelnünk arra, hogy külön­féle betegségek sokkal gyakrabban for­dulnak elő ebben a korban, természete­sen elsősorban azoknál a gyermekeknél, akiknek fizikai, szellemi fejlettsége elma­radottabb az átlagnál, s ennélfogva nehe­zen tudnak eleget tenni az új követelmé­nyeknek. A pedagógusok arra figyelmez- tenek, hogy mennyire eltérő a beiratkozó gyermekek felkészültségének a színvona­la. A bonyolultabb esetekben állandóan hangsúlyozzák a segítő közbelépés fontos­ságát, elengedhetetlen voltát. A kilencéves alapiskolai felsőbb osztá­lyos tanulók iskolai kudarcai okainak elemzésekor is az esetek nagy részében az iskolaérettség hiányára bukkanhatunk. Ezt a problémát 1963-ban tárgyalta az Egészségügyi Világszervezet európai sze­mináriuma. A széleskörű vita alapján a következő három feladatba sűrítették a legfontosabb követelményeket: 1. az iskolaérettség időben történő megállapítása; 2. az iskola előtti gondoskodás foko­zása; 3. segítséget kell nyújtani az iskola­éretlen gyermeknek. Az iskolaérett gyermekre jellemző a szellemi funkciók feltűnően tökéletes dif- ferenciációja és integrációja. A felnőttek­nek — szülőknek és pedagógusoknak 87

Next

/
Thumbnails
Contents