Szocialista Nevelés, 1973. szeptember-1974. június (19. évfolyam, 1-10. szám)

1973-11-01 / 3. szám - Vörös Ferenc: Felvételi vizsgák matematikából

Ж TÁBLA

fit érdemjegyek száma példa n kén!

L példa

2. példa

3. példa

A. példa

1

2

3

4

5

1

Z

3

4

5

1

Z

3

4

5

1

Z

3

4

5

Ф

1

2

2

Z

2

2

3

2

1

2

2

4

1

2

B/8

3

3

1

1

3

2

1

2

3

1

2

1

1

4

1

3

C/8

Z

1

1

2

2

2

3

1

1

1

3

Z

1

2

4

1

2

1

D/8

3

4

1

3

1

1

3

e

2

3

2

3

E/6

4

2

4

z

3

3

4

2

tzesen

13

10

z

5

7

11

10

6

4

6

8

12

6

4

7

19

4

2

6

e

tábla). A táblából leolvasható, hogy a legtöbb 1-est a negyedik, a legkevesebbet pedig a harmadik példából szerezték a pályázók. Az elégtelen jegy a negyedik példánál szintén a legkisebb csoportba tartozik. A D iskolán a második és harmadik példát senki sem tudta maradéktalanul megoldani, viszont nincs ötöse senkinek sem az első és a negyedik példából. Az E iskolán az első és második példánál csak 1-es vagy 5-ös szerepel, közbülső megoldás nincs, a harmadik példánál csak részleges megoldást értek el a pályázók, de a negyedik példát mindenki megoldotta. A negyedik példánál még egy másik érdekesség is felmerült, mégpedig az, hogy középmegoldása nem volt. Csupán az E iskola adott két esetben erre a példára hármast.

Ш. TÁBLA

Az érdemjegyek

szama összesen

1

2

3

4 I 5

1. példa

13

10

Z

5

7

2. példa

11

10

6

4

6

3. példa

8

12

6

4

7

4. példa

19

4

z

6

6

össze sen .51

36

16

19

27

Ha az érdemjegyek összesítését nézzük (III. tábla), szembetűnő az elégtelen érdemjegyek magas száma, kis híján eléri a résztvevők számának 73 %-át, pedig az E iskola a feltételnél megszabott két 4-es

osztályzatú dolgozatot be sem küldte. Az A iskolán továbbá csak egyetlen 1-es osztályzatú dolgozat volt, ezért csak egyet tudtak küldeni.

A példák értékelésének problémája

Az osztályzat a tanítási folyamat egyik legfontosabb kérdése. Benne van a tanuló fejlődése, a tanár munkája, az iskola szelleme. A felvételi vizsgák osztályzata mindezt nem tartalmazza. Éppen ezért érheti sok vád és kritika, válthat ki elégedetlenséget. Ugyanakkor mesterségesen is elő lehet idézni a pályázó jobb vagy hátrányosabb szereplését. Ezen a helyzeten csak úgy lehet váltóztatni, ha a felvételi vizsgák formáját változtatjuk meg. Az értékelésnél nem azt a formát hívjuk segítségül, amelyet tartalmával együtt ismerünk és úgy is használunk, hanem olyant, amely az osztályzatok megszokott szellemétől a felvételi vizsgáknak megfelelően különböző.

Az öt iskola által beküldött 37 dolgozatot 17 személy bírálta el. Amikor különböző iskolákról van szó, lehetetlenség az egységesség elérése. Ugyanazt a példát enyhébben vagy keményebben bírálták, egy ugyanazon hibának különböző iskolán nagyobb horderőt, szigorúbb befolyást tulajdonítottak. Két iskolán a 3. példára a jó megoldás ellenére sem adtak egyetlen 1-est sem. Valószínűleg túl könnyűnek tartották. Előfordult, hogy a rossz vég- eredményű második példát ugyanazon iskolán az egyik esetben 1-essel, a másikban 5-össel osztályozták. A tanulók zöme ugyanennél a példánál előforduló feltételekkel nincs tisztában és az elbírálása sem egyértelmű. A kérdés roppant egy82