Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 1. szám - Chochol, Š. : A pedagógiai munka magas színvonaláért

Ebből következik, hogy az iskolának mint a szocializmus ideológiai frontja egy részének nagyobb súlyt kell fektetnie az ideológiai nevelőmunkára állandóan szem előtt tartva a CSKP XIV. kongresz- szusa által kitűzött feladatot, mely szerint ,,a párt és a politikai és államrendszer többi tényezőjének fő küldetése a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember.”

Ezt a célt a marxizmus-leniniz- mus alapjaira épült olyan céltudatos nevelőmunkával lehet elérni, amely az elmélet, a gyakorlat és különösen a Szovjetunió, valamint a hazai és szocialista barátaink szocialista építőmunkája eredményei felhasználásán alapul.

Tekintettel erre az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma Utasításokat ad az iskolai hatóságok, az iskolák és iskolai berendezések munkája előkészítése és irányítása számára az új iskolai évben. Itt megtaláljuk a tanítók és iskolai dolgozók politikai képzésének irányítását tartalmazó irányelveket, s a nagyjelentőségű események és évfordulókkal kapcsolatos szervezési intézkedéseket.

Az év folyamán különböző alkalmakkor, ha nem is ilyen összeállításban, ismételten részleteztük, vajon és hogyan haladtunk előre. Bár — amint már említettem — a mérleg általában pozitív, természetesen van még egy sor gyenge pontunk. A tanítók öntudatos állásfoglalása a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak alkotó jellegű alkalmazásában, az iskolák aktív részvétele a képviselőtestületekbe való választáskor, a nemzeti bizottságoknak és társadalmi szervezeteknek nyújtott segítség, mindez megérdemli a pozitív értékelést. A nevelőmunka eredményeinek javulása is örvendetes. Általában pozitiven értékeljük az osztályon és iskolán kívüli munka eredményeit is. A PSZ és az SZIF hatásköre kibővült az iskolákban. — Azonban az említett pozitív nevelési eredmények ellenére sem tagadhatjuk, hogy az iskolának eszmei-politikai vonalon az elmúlt iskolai évben sem sikerült felhasználnia minden rendelkezésünkre álló eszközt. A tanítóknak még jelentős része nem aknázta ki céltudatosan a tananyag nyújtotta nevelési lehetőségeket. Jelentős tartalékot foglal magába nevelési szempontból a gyermekek szabad idejének helyes felhasználása, különösen a család, a társadalmi és gazdasági szervezetek és a tanulók egész szociális környezete befolyásának koordinált lehetőségei. Különösen érvényes ez a megállapítás a világnézeti nevelés területére, valamint a profesz- szionális orientáció és a pályaválasztás alkalmával — a tanulók személyi érdekei és a társadalmi szükséglet összehangolására.

Az egységes nevelési rendszer érvényesítése szempontjából nem használjuk ki megfelelően pl. az iskoláskor előtti és az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit.

Általában tapasztalható, hogy a tanulók tudásának színvonala fokozatosan emelkedik. Mégis magas az elégtelen eredményt felmutató tanulók száma, közben szembeötlő eltérések vannak az egyes évfolyamok és tantárgyak között is. Természetesen ennek az állapotnak, valamint a hanyag iskolalátogatásnak a következménye' az a tény, hogy Szlovákiában a kilencéves alapiskolák tanulóinak 20 %-a nem a kilencedik évfolyamban fejezte be iskolakötelezettségét. Ennek a jelenségnek a komolysága és pedagógiai, de különösen politikai és gazdasági hatása valamennyi tanítót, igazgatót, tanfelügyelőt és iskolaügyi szervet és intézményt

3