Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-10-01 / 2. szám - Örömteli játék - örömteli iskola / Az alsótagozati nevelés életéből
testnevelés rontaná az átlagot, és így sok tanuló automatikusan kitűnő osztályzatot kap. Több szülő, hogy megakadályozza gyermekénél a gyengébb osztályzatot testnevelésből, orvosi felmentést kér és a legtöbb esetben kap is. így megfosztják gyermekeiket az iskolai testnevelés örömeitől. Ha sikerült elérnünk, hogy gyermekeink a tanítást énekkel kezdjék és fejezzék be, a testnevelés terén is tehetnénk valami hasonlót. Miért ne előzhetné meg a tanítást bevezető éneket éppen a kötelező reggeli torna? Erre bőven nyújt lehetőséget az iskolai rendtartás, amely többek között kimondja, hogy a tanító és tanuló egyaránt köteles a tanítás megkezdése előtt 15 perccel az iskolában, illetve osztályban lenni. Vagy miért ne lehetne a második tanítási óra utáni úgynevezett nagyszünetből ellopni 5—10 percet felfrissítő tornára? Már az ilyen rövidlélegzetű testgyakorlatok is nagymértékben hozzájárulnak az agy oxigénellátásához, az idegesség és a szorongás feloldásához, az általános testi és szellemi felfrissüléshez. Nagy felelősség hárul a testnevelés fejlesztése terén az óvodákra is. Közismert dolog, hogy a 3—6 éves korú gyermekeknél rakjuk le a testnevelés alapjait. Az ebben a korban történt mulasztást később nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet teljesen pótolni. Nem elhanyagolható ezen a téren a pedagógusok felvilágosító munkája sem. A szülőkkel minél előbb meg kell értetni, hogy nem elegendő, ha gyermeküknek anyagilag megadnak mindent. Többet kell törődniük gyermekük testi fejlődésével, nevelésével. Hogy a gyermek testi fejlődéséhez nem elég a jó táplálkozás, hanem mozgásra is szüksége van. Mert egyedül az iskola ezt a prolémát heti két- három testnevelési órával megoldani nem képes. Hasonlóképp hasznos lenne, ha kiadnának egy tornagyakorlatokat tartalmazó füzetet vagy falra akasztható képek sorozatát a különböző korú gyermekek számára. Ezek a képek könnyen áttekinthető tornagyakorlatokat mutatnának be. A kisgyermekkor sajátosságaiból adódik, hogy a kicsik szeretnek mozogni. Ha túlzottan mozgékony a gyerek, sok esetben ráfogjuk, hogy rossz. Pedig csak mozgásigényét elégíti ki. Mindaddig szeretik a testnevelést gyermekeink, amíg a jól lerakott alapokat rendszeresség és folyamatosság követi. Megtorpanás akkor áll be a gyermek fejlődésében, ha képességeihez mérten túl magasra emeljük a mércét. Elveszti önbizalmát akkor is, ha a kisiskolából átmegy az alapiskola ötödik vagy hatodik évfolyamába, ahol először lát tornatermet, először találkozik tornaszerekkel és azonnal túl sokat kívánunk tőle. Nagyban fellendíthetik iskoláink testnevelésének ügyét a társadalmi munkával felépített játszó- és sport- terek. Ahol ez a létesítmény már megvan, tegyük azt a gyerekek részére állandóan hozzáférhetővé. A cél érdekében optimálisan használjunk ki minden testnevelési órát. Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen lesz a jövő nemzedéke, hogy testben és szellemiekben egészséges utódok veszik-e át tőlünk a stafétabotot. örömteli iáték — örömteli Iskola Több levelezőnk kérésére didaktikus gyermekjátékokat közlünk azzal a céllal, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tanulói még nagyobb örömmel járjanak „második otthonukba.” A játékokat Kis—Kisné: De jó játék (Tan- könyvkiadó 1970) c. művéből idézzük, abban a reményben, hogy minden pedagógus gyakorlatába (az óvodától az alapiskola 9.-ik osztályáig) a didaktikus játékokat ezentúl jobban beépíti. 43
