Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 1. szám - Motesíky Árpád: A fotoszakkör munkája / Iskoláink életéből
Meglehetősen alacsony a 30 éves korig az igazgató és igazgatóhelyettesi funkció’ betöltő fiatalok száma (Ó,45 %, illetve 0,63 %), a tanítónők esetében ez még alacsonyabb. Igen fontos szociális mutatót jelent a lakáskérdés, hiszen ez nemcsak a pedagógusok elégedettségét, de az iskolában és főként az iskolán kívül folytatott nevelőmunka színvonalát, mennyiségét is befolyásolja. Az utóbbi időben nagyon sok erőfeszítés történt e kérdés kedvező megoldására, azonban sajnálatosan éppen ott van a legtöbb hiány, ahol a legnagyobb szükség van fiatal szakképzett pedagógusokra — falun és kisvárosokban (a tanítók 55,45 %-a, a tanítónők 48,95 %-a bejáró ]. A. fiatal pedagógusok szakmai orientációját és adaptációját tekintve az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 45,09 %-ánál csak részben felel meg a valóság az elképzelteknek. Ennek legfőbb okát abban látják, hogy működésük helyén nem részesülnek a pedagógusok kellő társadalmi elismerésben, másrészt pedig a szülőknek a tanítókkal és az iskolával való együttműködés iránti közönyösségével magyarázzák. A megkérdezetteknek csak 40,13 %-a tanítja kizárólag a saját szaktárgyait, 35,85 %-uk más tárgyat is tanít, 7,32 %- uk pedig túlnyomórészt más tantárgyakat — ez a kisebb helységekben még magasabb, hiszen a kisebb kapacitású iskolákban mindig nehezebb a tanító specializá- ciója. Miben látják az ifjú pedagógusok munkájuk eredményességének zálogát? A válaszok sorrendje: az iskolákat több szak- és módszertani irodalommal, segédeszközzel lássák el, építsenek több szaktantermet, csökkentsék az osztálylétszámot, csak egv váltásban kelljen tanítani, szervezzenek több mintatanítást és szemléletes módszertani szemináriumot. A gyermekközösség nem fejlődhet a nevelők céltudatos, struktúraformáló, szervező nevelői ráhatás nélkül, amely a gyermekközösségben létrejövő kapcsolatok természetét is befolyásolja. Természetesen nemcsak a felnőttek gyakorolnak hatást a gyermekközösségre. A gyermekek között olyan kapcsolatok is kialakulnak, amelyek nem felelnek meg a felnőttek elképzeléseinek. Ezért minden gyermekközösségben kimutatható a kettős jelleg: egyrészt a felnőttek céltudatos ráhatása révén kialakuló officiális, másrészt a gyermekek között létrejövő spon tán hatások adta szabad, kívülről nem irányított struktúra. Ez a nem officiális struktúra rendszerint a gyermekek által vezető egyéniségnek tartott gyermekek tekintélyére támaszkodik, amely nem okvetlenül azonos a közösség hivatalos aktívájával. (A. T. Kurakin — L. J. Novikova: О systémovaném prístupu pri výzkumu výchovné problematiky. 1972, 1. sz. 29—39. old.) Sz. J. Iskoláink életéből A fotoszakkör munkája Az utóbbi évtizedben tanulóink körében rohamosan nőtt az érdeklődés a fényké pezés iránt. Ennek biztosít lehetőséget a FOTOSZAKKÖR vagy fényképészeti szakkör. Az iskolás gyermekek a fényképezéssel ma már nem alkalmi tevékenységként foglalkoznak, hanem hozzátartozik mindennapi életükhöz, amit a fotószakkörök megalakítása tett lehetővé. Szükséges tehát, hogy a fotószakkör tervszerűen, rendszeresen dolgozzon, ahol a résztvevők gyakorlati és elméleti tudást szereznek. Tízéves tapasztalatom azt mutatja, hogy a szakkörbe jelentkező tanulók többsége némi gyakorlattal rendelkezik, azaz tud fényképezni, de a negatívanyag előhívásáról, a fénykép készítéséről és az előhívó-rögzítő anyagokról még nem hallott. A tökéletesség elérése érdekében tehát nélkülözhetetlen a fokozatosan, tervszerűen megszerzett elméleti tudás. A fényképészeti szakkör beindításánál is szükséges a fokozott, körültekintő munka. A szakkör tagjainak kiválasztásánál mindig abból indulunk ki, hogy önkéntes, öntevékeny munkáról van szó, és ezért csak az lehet a tagja, akinél megvan minden feltétel arra, hogy a szakkörbe nem a pillanatnyi hév vezéreli, hanem a szakkörben egészen a 9. osztály elvégzéséig fog dolgozni. A szakkör tagjait kezdők és 30
