Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A szlovák és magyar nyelv eltérő igevonzatai / Az alapiskola felsőtagozata és középiskoláink számára
A szlovák és magyar nyelv eltérő igevonzatai PhDr. BERTÓK IMRE A bilingvis nyelvoktatás Ideális célja, hogy megtanítsa a tanulókat a célnyelv szellemében gondolkodni. A legelső akadályok akkor tornyosulnak a tanulók elé, amikor az anyanyelvtől erősen eltérő nyelvi jelenségekkel találkoznak. Salistra szerint a pedagógusnak teljes erőbedobással figyelmét azokra a jelenségekre kell összpontosítania, amelyek a célnyelvet az anyanyelvtől megkülönböztetik.1 Az utóbbi évek tapasztalatai alapján nyelvtanításunkban sokat foglalkozunk az általános nyelvi sémákkal, s helyesírásközpontúak lettünk, és elhanyagoltuk a lexika tanítását. Az alábbiakban a lexika keretén belül foglalkozni szándékozom az eltérő igevonzatokkal. Az ige disztribúciója, hogy hogyan kapcsolódik más szófajokhoz ás valenciája — vegyértéke, hogy hány igevonzatot köt le, igen figyelemre méltó nyelvtani tényezők. A célnyelv (adott esetünkben a szlovák nyelv) oktatásában az ige kategóriái jelentik a legnagyobb nehézséget. Vannak nyelvészek, akik állítják, hogy aki megtanulta az igét, megtanulta a nyelvet. A nyelvstatisztika alapján az orosz igének 395 nyelvtani alakja van, ellentétben a melléknévvel, amelynek 78 és a főnévvel, amelynek csak 12.2 Az ige vegyértékét az igevonzatok száma mutatja. Pl. a magyar áll igének vonzati kapcsolatban 45, az ad igének 36 jelentése van.3 A szlovák mať segédigének 32, a veriť igének állító és tagadó alakba 12 jelentése van. Annak ellenére, hogy a nyelvünkre jellemző a nominális jelleg, mert a magyar mondatban a névszó is lehet önmagában állítmány, a legdinamikusabb és a legvariabilisebb szófajunk az ige.4 Az igék mindkét nyelvben a nyelvtani kategóriák (idő, mód, személy, nem, szemlélet) bő készletével rendelkeznek. A magyar ige ragozásrendszere gazdag. Egyetlen igealak kifejezheti a cselekvés módját, idejét, a cselekvő személyét, számát, a cselekvésnek határozott vagy határozott tárgyra való irányulását, illetőleg tárgytalan voltát.5 A szlovák igeragozásrendszer eltér a magyartól. A szlovák igének a magyartól eltérő kategóriái is vannak, mint az igenem és az igeszemlélet. A magyarban 22, a szlovákban 8 igei személyragot ismerünk. A magyar nyelvben az alanyi és a tárgyas igeragozási típus mellett ott találjuk még az ikes igeragozást. Az ikes és az iktelen igék ragozása összekuszálódott. A hatás kölcsönös. Kilengés mindkét irányban található, de a változások eredője mégis az ikte- lenné válás felé mutat.6 Harminc év után a nyelvfejlődés az iktelenné válás esetében teljesen nem igazolódott. Az ikes és iktelen ragozás szigora és következetes megkülönböztetéséről ugyan nem beszélhetünk, de a kölcsönhatás létrehozta az ún. változó ikes igéket. Ma bizonyos kiegyenlítődésnek lehetünk a szemtanúi.7 A nehéz nyelvtaniságú tartalmi szavak közé tartoznak az igevonzatok. A kontrasztív igetanítás a súlypontozott, a hasonló és a különböző igevonzatokra épít. Az anyanyelvi interferenciát úgy küszöbölhetjük ki, hogy az eltérő igevon- zatoknak megkülönböztető erő- és időmennyiséget szánunk. Az igevonzatokat a tanulók csoportosíthaják ábécé sorrendben, mondatban betöltött funkciójuk kapcsán, avagy ahogyan itt tesszük, esetvonzataik alapján. 24
