Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Sabo, Alexander: A Magyar Iskolatelevízióról szerzett jó talapsztalataink

A természetes számok halmazában min­den természetes számhoz megadható egy újabb természetes szám, amely megmutat­ja, hogy az adott számhoz hány olyan nála kisebb természetes szám található, amellyel az adott szám viszonylagosan oszthatatlan. Ez az összefüggés egy adott szám és a nála kisebb, de a vele viszony­lagosan oszthatatlan számok száma kö­zött függvényszerű összefüggés, amit már Euler (1707—1783] felfedezett és <p (a]- val jelölt. Róla nevezzük Euler-féle függ­vénynek. Tehát a mi konkrét esetünkben:. <fí392) = 392 / 1 -4-/./ 1 —±/.16e E feladattípus további változata, amikar egy harmadik halmaz elemei is adva van­nak. és az előző két halmazzal van közös elemük. Ezen feladatokkal azonban már helyszűke miatt nem tudunk foglalkozni. Mivel a korszerűsített tananyag ilyen feladatok tárgyalását is tartalmazza, és mivel ezek a gyakorlatban is előforduló helyzeteket írnak le, a velük való meg­ismerkedés szükséges és időszerű. A Magyar Iskolatelevízióról szerzett jó tapasztalataink ALEXANDER SABO A fejlett európai államokban ma már senki sem kételkedik a legnépszerűbb tömeg­kommunikációs eszköznek — a televíziónak — szükségességéről és rendkívüli haté­konyságáról. A televízió ezt a 'krédóját elsősorban a tudományos, társadalmi és gazdasági életben való rendkívüli érvényesülési lehetőségével érte el, valamint azzal a készségével, hogy a helyi, de a világjelenségekre is az élet minden területén gyorsan reagál. A televíziónak az utóbbi időben az informatív, agitáló és szórakoztató szerepén kívül még egy nemkevésbé fontos szerepe van, és ia társadalom gyors iramú fejlődése miatt — mondhatnánk — nélkülözhetetlen feladatot teljesít az iskolai, de nem csak az iskolai ifjúság nevelésében és művelésében. A televízió iskolai használatának egyik fő oka a kép vonzóereje, ami abban rejlik, hogy képes a jelenségeket, eseményeket keletkezésük pillanatában rögzíteni, ezzel mintegy megjeleníti őket és egyúttal gazdag szemléleti anyagot ad, s ez nem csekély segítséget jelent a tanulók számára különösen az ilyen segédeszközöket nehezen beszerezni képes iskolákban. Didaktikai szempontból a televízió audio-vizuális segédeszköz, amely fölhasználja a 'többi audio-vizuális segéd­eszköz előnyeit és amely a valóság dinamikus, élő és hű ábrázolásával sokoldalú s mégis egységes szemléletet teremthet a gyakorlatban sokszor megközelíthetetlen dolgok, természeti és társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, olyan szemléletet, ami­lyent nem lehet sem élő, sem leírt szóval helyettesíteni. A televízió éppen ezekért a tulajdonságaiért az emberek nevelésének-művelésének az óvodás kortól kezdve mindvégig nélkülözhetetlen eszköze. Egyes országokban a televíziós oktatásnak tömeg­jellege van. Például Ausztráliában, ahol a farmok a központoktól néha több száz kilométernyi távolságra is fekszenek, az életet és így az iskolai évet sem képzelhetik el televízió nélkül. Mindaz, amit itt elmondtunk, sajnos szlovákiai, sőt csehszlovákiai viszonyaink szá­mára is kissé irreális. Természetesen nem szeretném lebecsülni iskolatelevlziónk szerepét, ellenkezőleg. Ennek módjában van és kell is teljesítenie az oktatómunkában a modern audio-vizuális segédeszköz feladatát. Minthogy azonban ezen a téren nem rendelkezünk ilyen tapasztalatokkal, meglátogattuk a szomszédos Magyarországot, ahol az iskolatelevízió kétdiárom lépéssel megelőzött minket. A Magyar Népköztársaságban az alapiskolák számára a televízió adást 1964-ben kezdték (nálunk két évvel később], és a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma és a Szlovák Televízió közt egyezményt írtak alá. Kezdetben a magyar 186

Next

/
Thumbnails
Contents