Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Pék Vendel: A nép győzelmének 25. évfordulója

nyege azon marxista-leninista alapelv megvalósítása, hogy a nemzetiségi viszonyok megváltoztatásában végső soron a szociális-közgazdasági helyzet megváltoztatása a döntő.

Azon kérdések pozitív megoldása, melyek szorosan összefüggenek a nemzetek és nemezetiségek életével, a köztársaság összes szerveinek legfontosabb feladatát alkotják. A párt- és a kormányszervek jelentős határozatai, melyek az internacionalista szellemből, valamint pártunk nemzetiségi politikájának alapelveiből indulnak ki, nagy figyelmet szentelnek a múltban elmaradott vegyes lakosságú járásoknak. Ezen határozatok nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenjen a lakosság munka után való vándorlása.

A nemzetiségek lakta területek a múltban elmaradott mezőgazdasági járások voltak. A szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás ezen a területen is hatalmas változásokat hozott. Ismeretes, hogy ezen járások rendelkeznek a legjobb természeti feltétellel a mezőgazdasági termelés területén. Legfelsőbb szerveink hatalmas beruházásokat eszközöltek, eszközölnek a jelenben és a jövőben is annak érdekében, hogy az ország ellátását biztosítani lehessen. Az egyre növekvő bevétel a mezőgazda- sági termeléssel foglalkozó járásokban kihat az életszínvonal növekedésére is. Ma már nem megy ritkaságszámba (és a jövőben egyre kevésbé), hogy a szocialista nagyüzemi termelésben résztvevő dolgozók bevétele eléri az iparban dolgozókét, sőt sok helyütt ma már meg is haladja. A termelés fokozása érdekében a mezőgazdaságban olyan beruházások történnek az ötödik ötéves terv folyamán, mint a sokolcei öntözőberendezés (49 mii.), a Čierna voda-i öntözőberendezés beruházása (67 mill.), a radváűi III. öntözőberendezés (16 mill.), a Nové Zám- ky-i (190 mill.) húsüzem, a (68 mill.) tejüzem Losoncon (Lučenec), a 72 milliós öntözőberendezés Breznické Sahy-n. Az itt feltüntetett beruházások csupán nagyon kis százalékát teszik ki azon beruházásoknak, melyek a termelés és ezzel a magyar nemzetiségű lakosság életszínvonala emelése érdekében történnek. Nem kisebb beruházásokra kerül sor az ipar területén is. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 1965-1970- es években olyan építkezéseket kezdtek meg, illetve fejeztek be, mint a Dunajská Streda-i cukorgyár, a salai Duslo, a hurbanovói sörgyár, a humennéi Chemlon, a trebisovi konzervgyár, ez igazolja, hogy a CSKP a februári győzelem után megkezdett marxista-leninista nemzetiségi politika útját követi.

1948 februárja után fejlődésnek indult a magyar iskolaügy és a kultúra is. A magyar nyelvű oktatás, mely 1949-ben veszi kezdetét, ma már sikeres múltra tekint vissza. Dél- és Kelet-Szlovákiában mindenütt kedvező feltételeket teremtettek a magyar iskolaügy fejlesztéséhez. A magyar nyelvű diákság előtt nyitva áll az alap- és középfokú képzés egész rendszere, most már csak a szülőkön és a tanítókon múlik, hogyan tudnak élni az iskolarendszer által nyújtott lehetőségekkel. Sajnos tanítóságunk az elmúlt években nem minden magyar tanítási nyelvű iskolában fektetett kellő súlyt a szlovák nyelv tanítására, ennek következménye az a sajnálatos tény, hogy a műszaki főiskoláinkon, ahol az oktatás szlovák nyelven folyik, kevés a magyar ajkú főiskolás. Ennek tudható be, hogy ha a más nemzetekkel és nemzetiségekkel összehasonlítjuk a magyar fiatalok százalékarányát főiskoláinkon, ez nagyon ala163