Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-02-01 / 6. szám - Pék Vendel: A nép győzelmének 25. évfordulója
csony. Ezt teljes mértékben tudatosítanunk kell. Azzal, hogy iskoláinkban elsajátítjuk a szlovák nyelvet, még nem vesztettük el nemzetiségi hovatartozásunkat, de elérjük, hogy fiataljaink nagyobb számban nyerhetnek főiskolai képesítést. Február teljes utat nyitott a magyar nemzetiség számára a kulturális felemelkedéshez. Nyitva állnak nemzetiségünk előtt mindazon intézmények, melyek a magyarság körében a kultúra terjesztését szolgálják. A sok lehetőség közül csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy a rádió hetente több mint 30 órát szentel a magyar ajkú hallgatóknak. Napilapunk, az Űj Szó és hetilapjaink nagy figyelmet szentelnek a magyar ajkú lakosság politikai, kulturális és más oldalú képzésének. Senki nem akadályoz bennünket, hogy még többet tegyünk kulturális felemelkedésünk érdekében. Azonban a továbbhaladás érdekében igen fontos, hogy a magyar nemzetiségű értelmiség nagyobb aktivitást tanúsítson saját nemzeti kultúrája hagyományainak ápolása iránt. Fontos, hogy kevesebb legyen a kultúra passzív befogadója, és egyre több legyen az aktív művelő. Sajnos, értelmiségünk soraiban gyakran találkozunk azzal a helytelen nézettel, hogy a kultúra terjesztéséért csupán a tanítóság felelős. Pedig ma már a tanítóságon kívül egyre több a fiatal értelmiségi, akik ugyanolyan arányban éreznek felelősséget a szocialista kultúra fejlesztéséért. Az elmúlt években sokan akadtak, akik kétségbe vonták pártunk nemzetiségi politikájának helyességét. Nem akarták ezt tudatosítani vagy szándékosan igyekeztek éket verni a nemzetek és nemzetiségek közé és ezzel igazolni, hogy a párt a februári győzelem után semmit sem tett a nemzetiségekért, a magyar nemzetiség felemelkedéséért. Pedig az elmúlt huszonöt év alatt olyan utat tettünk meg, melyet joggal nevezhetünk sikerekben gazdag előrehaladásnak. Nemzeteink és nemzetiségeink közelebb kerültek egymához az elmúlt huszonöt év alatt. Kölcsönösen megismerkedünk egymás kultúrájával. Tovább szilárdulnak a nemzetek és nemzetiségek között a testvéri kapcsolatok. A szövetségi államjogi elrendezés tovább szilárdítja a két nemz&t együttműködését és megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségek további fejlődéséhez. A nemzetiségi politika területén elért eredmények azonban köteleznek bennünket, hogy az elkövetkezendő években még nagyobb figyelmet szenteljünk elsősorban iskolaügyi téren a hazafiasságra nevelésnek, a kölcsönös megbecsülésnek és nem utolsósorban a proletár nemzetköziség szellemében való nevelésnek. Erre kötelez bennünket február hagyatéka és az elmúlt negyedszázad sikerei. Husák elvtárs az SZLKP kongresszusán a következő szavakkal fejezte ki pártunk politikáját a nemzetiségi kapcsolatokat illetőleg: „Elmondhatjuk, hogy nemzeteink és nemzetiségeink között lényegesen megjavultak a kapcsolatok, hogy ma nincsenek különösen súlyos problémák a csehek és a szlovákok, vagy Szlovákiában a szlovákok és a magyar s az ukrán polgártársak kapcsolatában. Habár nincsenek rendkívüli problémák, internacionalista pártunk köteles ezekre a dolgokra gondolni és a nacionalizmus és a sovinizmus bármilyen még a legkisebb megnyilvánulására is reagálni.” A proletár nemzetköziség szellemében való nevelés iskoláink egyik legjelentősebb feladata. Ezzel kapcsolatosan a következőket mondotta: „A proletár internacionalizmusnak megvan a hazai belföldi vonatkozása is 164
