Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Pék Vendel: A nép győzelmének 25. évfordulója

népünk 1948 februárjában helyesen döntött. A szocializmus építése a kizsákmányolás felszámolásához vezetett, a termelőerők eddig nem ismert fejlesztéséhez, a műveltség, a kultúra fellendüléséhez, dolgozóinknak szociális biztonságérzetet nyújtott, a burzsoá társadalom életfeltételeivel összehasonlítva jelentősen növekedett az életszínvonal. A szocialista rendszer hazánkban igazolta, hogy képes megoldani a termelés fejlesztésének alapvető feladatait a munkásosztály javára.”

Február győzelme köztársaságunk nemzeteinek, a cseheknek és szlovákoknak egységéről döntő bizonyságot ad. Megerősödött az állami egység, az együvé tartozás és a közös felelősség gondolata. Február teremtette meg annak lehetőségét, hogy a marxizmus-leninizmus elveihez hűen hozzáfoghassunk a nemzetiségi kérdésnek az egyenlőség alapján való megoldásához.

A nemzetiségi kérdés következetes megoldását 1948 februárja után a népi demokratikus rendszer osztálytartalma biztosította, érvényesítve a lenini elveket, amelyek a proletár nemzetköziséget, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát hirdetik, elutasítják a nemzetiségi elnyomás valamennyi formáját, és kölcsönös együttműködést szorgalmaznak. A munkásosztály állama nemcsak formálisan nyilvánította ki a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát, hanem az ötvenes években konkrét intézkedéseket tett a termelőerők egyenletes fejlődése területén, és határozatokat hozott hazánk nemzetiségei politikai, gazdasági, kulturális felemelkedése érdekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja híven több évtizedes hagyományaihoz, mindjárt a Februári Győzelem után fokozatosan érvényteleníti azon intézkedéseket, melyek gátolták a nemzetek és nemzetiségek egyenlő fejlődését. Bár a februárt követő évek nem voltak fogyatékosság nélküliek, ennek ellenére a párt által megkezdett út a hazánkban élő nemzetiségek teljesmérvű felemelkedését eredményezte.

A nemzetiségi kérdés megoldása és az ezen a területen elért pozitív eredmények a szocializmus építésének jelentős sikerei közé tartoznak Csehszlovákiában ugyanúgy, mint a február óta megvalósult demokratikus és szocialista átalakulás. A gazdasági élet egységes fejlesztése hozzájárult az együvé tartozás tudatának formálásához. Az ötéves tervek időszaka hatalmas változásokat hozott Szlovákia arculatában, de nem utolsósorban Dél- és Kelet-Szlovákia átalakulásában is. A burzsoá köztársaság és a Horthy-féle megszállás a déli területeket nem tekintette sajátjának. Csupán a szocialista átalakulás tette lehetővé, hogy teljes mértékben megváltozzanak azok az áldatlan állapotok, melyek ezeken a területeken uralkodtak. Ha sorra vesszük a vegyes lakosságú járásokat, olyan eredményekről beszélhetünk, melyek egyöntetűen pártunk helyes marxista-leninista nemzetiségi politikáját dicsérik. Például a Dunajská Streda-i járásban 1946-ban alig 503 ember dolgozott az iparban, és már 1970-ben az iparban dolgozók száma elérte a 4341 főt. A helyzet semmivel sem volt kedvezőbb a további járásokban sem. 1946- ban a galántai járásban 1182, a Nové Zámky-i járásban 1998, a komár- nóiban 914, a humennéiben 236, a rožňavaiban 6299, a trebišoviban 704 ember dolgozott az ipar területén. Ehhez viszonyítva 1970-ben a helyzet a következő: a galántai járásban 14 989, a Nové Zámky-iban 14 476, a komáméiban 7806, a humennéiben 13 093, a rožňavaiban 12 071, a tre- bišovi járásban 6578 dolgozott az iparban. Ennek a folyamatnak a lé162