Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 1. szám - Bácskai István: A rajz és az írásbeli fogalmazás kapcsolata / Az alsótagozati nevelés életéből
Az alsótagozati nevelés életéből A rajz és az írásbeli fogalmazás kapcsolata BÁCSKAI ISTVÁN Az iskolába lépő gyermeknek már vannak gondolatai és érzelmei, s ezeket szívesen ki is fejezi, tehát közlési készséggel is rendelkezik. Az utóbbi azonban meglehetősen kezdetleges. Az iskola hivatott arra, hogy ezt a hiányos készséget fokozatosan szabatos kifejezési készséggé alakítsa, fejlessze. Gondolatainkat és érzelmeinket nemcsak szóban és írásban, hanem rajzban is ki tudjuk fejezni. Hogy a gyermekek kifejezési készségét minél többoldalúlag fejleszthessük, helyenként a rajzot is felhasználhatjuk a fogalmazás tanításában. Minthogy azonban a fogalmazás tanításakor az írásbeli kifejezési készség elsajátítása a cél, tekintsük csak eszköznek, s úgy állítsuk a fogalmazás tanításának szolgálatába, hogy amit a gyermekek rajzban felvázoltak, azt írásban is fejeztessük ki velük. Az írásbeli fogalmazás tanításának legelején még nem állíthatjuk a gyermekeket egyszerre a fogalmazás nehézségei elé. A tanító egy történetet, élményt vagy megfigyelést összefüggő sorozatban rajzoljon a táblára (vagy képekkel szemléltessen]. Mikor a gyermekek a rajzok összefüggését észreveszik, írják le a füzetükbe. PL: A tanító négy képet rajzol a táblára. Az elsőn egy kisfiú és egy kisleány a rétre megy, a másodikon már a réten vannak, s virágot szednek, a harmadikon a fiú egy röpködő méh után kap, a negyediken pedig a leány keresi a síró fiú kezében a méh fullánkját. Mikor a képsorozaton a gyermekek tudatosítják a tartalmi összefüggést, a fiúnak s a leánynak nevet, a fogalmazásnak pedig közös beszélgetés alapján adjanak címet Majd az egyes képek alapján közösen fogalmazzák meg a lerajzolt eseményt. A mondatokat a tanító a táblára a képek alá írja, н gyermekek a füzetükbe másolják. Mikor a fogalmazás elkészült, a tanító olvastassa el s vétesse észre a képek és a leírt szöveg között levő összefüggést. Az ilyen fogalmazásnál az anyaggyűjtés s a szerkesztés már a képsorozattal adva van. A mondatokba való foglalás közös munka eredménye. Ennek a fogalmazási készség megszerzése szempontjából csak annyi az értéke, hogy rajta a szerkezetet, a mondatok szabatos szerkesztését s azok összekapcsolását szemléltethetjük. Mikor már a gyermekek fogalmazási készsége megengedi, erről a szemléltetésül szolgáló közös fogalmazásról térjünk át a rajz alapján történő önálló fogalmazásra. Ehhez olyan többb mozzanatból álló szemlélet vagy elképzelés nyújthat anyagot, mely a gyermekek érdeklődését felkeltette. Ennél már maguk gyűjtsék az anyagot s maguk vázolják le előbb rajzban, azután fogalmazzák meg írásban. Pl.: A gyermekekkel az iskolakertben sétálgatva, a keresztespók hálójára akadunk. Ez felkelti a gyermek érdeklődését. Megfigyelik a hálót, esetleg a pók vadászatát is. Minthogy itt az érdeklődés már megvan. 10
