Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 1. szám - Baráth Ernő: A személyiség harmonikus fejlődése
sen hajlamaik és a nemzetgazdaság szükségletei respektálása mellett. Ezen feladatok megoldása az iskola és a termelő kollektívák, társadalmi szervezetek együttműködése által tovább erősíti az ifjúságra ható társadalmi és pedagógiai hatások egész rendszerét azon céllal, hogy kialakítsa benne a munka iránti szeretetet és megbecsülést, a munkához való kommunista viszonyt. A jelenkorban az iskola a profesz- szionális orientációban való munkáját már nem szűkítheti le a tanulókkal történő standard beszélgetésre a mesterségekről, exkurziók (tanulmányi kirándulások] szervezésére stb. Fontos lenne a tanulók professzionális orientációjának rendszere, amely a megismerő és információs funkción kívül magába foglalná a társadalmilag jelentős és az iskola tanulóinak erejéhez mért munkatevékenység szervezését is. A munkára nevelés gyakorlata igazolja, hogy ott érnek el hatékony eredményeket, ahol tervszerűen és pedagógiai szempontból hatásosan szervezik a társadalmilag hasznos — főleg a nemzetgazdaság segítésére, a klub- helyiségek, gyermekjátszóterek építésére stb. irányuló — tevékenységet. El kell mélyíteni a tanulók és diákok együttműködését a szocialista munkabrigádokkal, hogy a velük való közös munkában új munkaszokásokat sajátíthassanak el, megismerkedhessenek a termelés technikájával és szervezésével, hogy erkölcsileg és pszichikailag felkészülhessenek a szocialista termelés dolgozója igényes küldetésének teljesítésére. A tudományos-technikai forradalom alap- és középiskoláink, sőt pedagógiai tudományunk elé is a politechnikai képzés további tökéletesítésének problémáját állítja. Az általános tudományos-technikai alapelvek respektálása mellett szükséges megerősíteni a tanulók politechnikai képzésének tartalmát és beállítottságát. Különösen fontos, hogy a tanulók tudatosítsák a komplex mechanizáció és automatizáció jelentőségét és lényegét, fogalmat nyerjenek az automatikus berendezések, szerkezetek működésének, az irányításnak és az ellenőrzésnek legfontosabb alapelveiről, az elektromos motorok konstrukciójáról és a villanyáramnak az iparban és háztartásban való használatáról, hogy alapjaiban megismerjék a kémia szerepét a termelőfolyamatokban, megismerkedjenek az atomenergia előállításával és felhasználásával, elsajátítsák a technikai dokumentáció (rajzok, technológiai térképek, sémák) felhasználásának alapismereteit, hogy megismerkedjenek a modern mező- gazdasági technikával (küldetése és alkalmazásának alapelvei) és az agrártudomány legalapvetőbb sikereivel. A tanulók és diákok politechnikai képzése napjainkban a társadalmi szükséglet és a személyiség sokoldalú fejlesztésének tényezőjét képezi. A tudományos technikai forradalom bonyolultsága fokozott igényeket támaszt az ifjúság felkészítésével szemben. Ez a felkészítés a termelő emberi erő fejlődésére támaszkodik. Manapság azok a területek is, melyek azelőtt a termelési fejlődés szempontjából közömbösek voltak, mint a tömegkultúra és tömegképzés, a szabadidő, a pihenési idő és egyáltalán az emberi élet egész struktúrája, új, azelőtt ismeretlen összefüggésekbe kerülnek, és bizonyos mértékben közvetlen kapcsolatuk van azon termelőerő alkotó tevékenységével, amely a termelési haladás központi összetevőjévé válik, azaz a tudományos megismeréssel. Mindenáron el kell érni az általános emberi fejlődés állandó elsőbbségét az anyagi technikával szemben. g
