Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-11-01 / 3. szám - Tankó László: Világnézeti nevelés az irodalomtanításban / Középiskoláink számára

— Tanulmányait már a középiskolában, majd az egyetemen — Szegeden, Bécsben, Párizsban és Budapesten nagy nyomora miatt csak megszakításokkal tudja végezni. Közben alkalmi munkából él.

— A szegedi egyetemről Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal professzor eltanácsolja.

— Költői tehetsége korán jelentkezik és hamarosan összeütközésbe kerül az ellenforradalmi rendszerrel. Első verseskötete, a Szépség koldusa címmel 1922-ben jelenik meg.

— 1924 elején megjelenik második kötete, a Nem én kiáltok. Ezekben az években ismeri meg Marx, Engels, majd Lenin műveit és a munkásmozgalmat.

— 1929-ben megjelenik a Nincsen a- pám, se anyám c. verseskötete, mely a polgári világnézettel való teljes és tudatos szakítást tükrözi.

— 1930-ban belép az illegális kommunista pártba: szemináriumokat vezet, előadásokat tart.

— 1931-ben jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötete, melyet erős hangja miatt az ügyészség elkoboztatott.

— 1932-ben folyóiratot indít Valóság címmel, de betiltják.

— Lebukott c. verséért bíróság elé állítják.

— A mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki élettársa lesz.

— 1931/32-ben egyre sokasodnak a nagy politikai versek (Munkások, Mondd, mit érlel... ; Külvárosi éj stb. ].

— 1932-ben megjelenik további verseskötete, Külvárosi éj címmel.

— 1934-ben Medvetánc c. kötete jelenik meg, — korábbi verseinek válogatását is tartalmazza.

— 1936-ban szerkesztője lesz a Szép Szó c. folyóiratnak, s megjelenik a Nagyon fáj c. verseskötete, utolsó életében.

— Betegsége egyre jobban elhatalmaskodik, többször kórházban ke- zelteti magát az utolsó években.

— 1937. december 3-án Balatonszárszón, 32-éves korában, vonat alá veti magát.

— Élete a kapitalista társadalom, mostoha viszonyait példázza. Önmaga is ennek lett áldozata.

Mindez tehát hozzátartozik az irodalomtanításnak a világnézeti nevelésben betöltött szerepéhez. És még természetesen sok minden más, aminek apró mozzanatait főképpen maga az oktató-nevelő folyamat mutatja és mutathatja csak meg.

Az irodalomtanítás keretén belül történő világnézeti nevelés legfontosabb területei tehát:

a) Az irodalmi művek eszmeisége; más szavakkal, az eszmei-érzelmi ráhatás;

b) Az irodalmi művek életanyaga és cselekménye;

c) A hősök jelleme és viselkedése;

d) Az író magatartása;

e) Az írói életrajzok tanulmányozása; az írók költők sorsa, pályafutása;

f) A céltudatosan és következetesen alkalmazott marxista irodalom- szemlélet.

Szenk Sándor, tanár (Senec, Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) 1972. szeptember 21-én, a Szocialista Nevelés ankétjén, többek közt ezt mondotta:

„A pedagógia halálát jelenti, ha beletörődünk az anomáliákba. Mert pl. >az egyik alapiskola nyolcadik osztályában 30 tanulóból 14-nek van egyese magyar nyelv és irodalomból ,de 24-nek négyese matematikából. Nem hiszem, hogy a tanulókban lenne a hiba, s nem hiszem, hogy annak a tanulónak, akinek egyese van

magyarból, matematikából csak négyesre futná erejéből... Ez b;zony anomália a javából. S mit tesz a tantestület? Semmit —, s ez ott, ebben a tantestületben már a pedagógia halálát jelenti.“

A Szocialista Nevelés olvasói várják a választ a Szenei Gimnázium körzetéhez tartozó alapiskola tanítói karától —, mert „anomáliák“ ugyan lehetnek, de a „pedagógia halálában“ nem hiszünk. De vajon megszólal-e az ott egyidőre elnémult pedagógia, s meghallják-e szavát olvasóink?

86