Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1972-11-01 / 3. szám - Tankó László: Világnézeti nevelés az irodalomtanításban / Középiskoláink számára

szempontjából nagyon fontos fegyvert jelent a tanító kezében.

A világnézeti alapfogaidnak megértetése, illetve azok tisztázása még korántsem meríti ki az irodalomnak e téren betöltött szerepét. A világnézeti nevelés nemcsak egyoldalúan értelmi jellegű, hanem érzelmi és akaratbeli nevelés is. Egy másik eszköze az érzelmi ráhatás, amivel más tantárgyak nem rendelkeznek. Az irodalmi alkotásokból nem csupán az értelemnek szóló eszmei tartalmat kell kibontanunk és tudósítanunk a tanulókban, hanem úgy kell irányítanunk a tanítást, hogy az irodalmi művek nagyszerű érzelmi nevelőereje is pozitív hatást gyakoroljon a tanulókra. Az értelmileg elfogadott igazságok az érzelmi elem révén szilárdulnak meggyőződéssé, helyes i- rányban kommunista meggyőződéssé. Az érzelmeknek jelentős szerepük van a tett és viselkedés irányításában is. Ezt azért fontos tudatosítani, mert a tanulók aktivitásának a motiválása is a kommunista szellemben való nevelés alapelveihez tartozik.

Az irodalomtanár azzal kelthet lelkesedést a tanulókban, ha maga is lelkesedik a haladó törekvések, a a kommunista párt politikai megnyilvánulásai iránt, és szilárd meggyőződésű. Éppen az irodalom múltja .érzékelteti a legélményszerűbben, hogy jelenünk szocializmust építő munkája annak a szakadatlan harcnak a folytatása, amelyet íróink, költőink évszázadról évszázadra vívtak a társadalmi haladásért és az évszázadokon keresztül mellőzött, mindig robotoló, gürcölő népért.

A világnézeti neveléshez az érzelmi ráhatás szempontjából, nem utolsósorban, hozzátartozik az is, hogy az irodalommal összefüggő mondanivalót hogyan fogalmazza meg a tanár. Tudatosan és következetesen keresi-e, kiaknázza-e azokat a nevelési lehetőségeket, amelyeket a tananyag önmagában hord, de sok múlik azok megközelítésén és megfogalmazásán. Erre szeretnénk egy példát bemutatni József Attila életrajzának táblai vázlatán keresztül.

Egy „semleges“ vázlat:

— József Attila, 1905. Budapest — 1937. Balatonszárszó.

— Apja 1908-ban elhagyja a családot, kivándorol; anyja 1919-ben meghal.

— A gimnázium elvégzése után Szegeden, Becsben, Párizsban és Budapesten végzi egyetemi tanulmányait.

— A szegedi egyetemről Horger Antal eltanácsolja.

— Költői tehetsége korán jelentkezik. Első verseskötete, a Szépség koldusa címmel 1922-ben jelenik meg.

— 1924 elején megjelenik második kötete, a Nem én kiáltok.

— 1929-ben megjelenik Nincsen apám, se anyám c. verseskötete.

— 1931-ben a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötetét az ügyészség elkoboztatta.

— 1932-ben folyóiratot indít Valóság címmel.

— Találkozik Szántó Judittal, aki élettársa lesz.

— 1932-ben megjelenik további verseskötete, Külvárosi é/ címmel.

— 1934-ben Medvetánc c. kötete jelenik meg, — korábbi verseinek válogatását is tartalmazza.

— 1936-ban szerkesztője lesz a Szép Szó c. folyóiratnak, s megjelenik a Nagyon fáj c. utolsó verseskötete életében.

— Betegsége egyre jobban elhatalmaskodik.

— 1937. december 3-án Balatonszárszón, 32-éves korában, vonat alá veti magát.

A világnézeti nevelés szempontjából

egy hatásosabb, „politikus“ vázlat:

— József Attila, 1905. Budapest — 1937. Balatonszárszó

— A magyar proletárköltészet és a szocialista világirodalom kiemelkedő alakja. A munkásosztály költője.

— Apja, szappanfőző munkás, 1908- ban elhagyja a családot, kivándorol; anyja, mosónő, 1919-ben meghal.

— Gyermekotthonban, majd nővérénél nevelkedik.

85