Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-09-01 / 1. szám - Kotoč, Ján: A CSKP iskolapolitikája az 50-es években

feladataival és hiányosságai kiküszöbölésével kapcsolatban megkövetelte: „A szocializmus építése számára saját, belőle származó, osztály- és eszmei szempontból vele egybeforrott értelmiséget kell kialakítani és felnevelni.“ Ennek az irányelvnek a megvalósítása céljából a kongresszus hangsúlyozta, hogy tovább kell bővíteni az iskolák és tanfolyamok hálózatát, ahol a rátermett fiatal munkások és földművesek, fiúk és lányok fokozott ütemű iskoláztatásban részesülnek, és hogy az új kádereknek ezen átmeneti és rövid lejáratú kiképzésén kívül sokkal komolyabban kell hozzáfogni a tanulóknak — szociális szempontból is — a közép- és főiskolákba való irányításához. Az iskola, a nevelés és művelődés fő feladatát a következőképp fogalmazták meg: „Iskoláinknak, különösen a közép- és főiskoláknak a népi demokratikus köztársaságban a nép és a nemzet ügyéhez hű embereket kell nevelniük. A reakciónak az iskolában nincs helye. Az iskolázás elmélyítése mellett értelmiségünket a tanfolyamokban és az iskolákban a leghaladóbb világnézet szellemében kell nevelniük, a dialektikus és történelmi materalizmus, a marxizmus- leninizmus szellemében.

A X. pártkongresszus (1954. június 11—15.), amely a pártot és valameny- nyi dolgozót aktív kezdeményező hozzáállásra hívta fel a szocializmus további építése folyamán, az iskolaügy terén a következő feladatokat tűzte ki: „Az iskolák valamennyi fokozatán meg kell javítani az ifjúság nevelését a pedagógus-káderek kiegészítésével és minősítése fokozásával, az új iskolák, főiskolai internátusok építésével, iskolaépületek karbantartásával és színvonalas tankönyvek és egyéb segédeszközök megfelelő mennyiségének biztosításával. Különös figyelmet kell szentelni az iskolák építésének Szlovákiában. Javítani kell a szak- és főiskolák végzett növendékeinek elhelyezését. Különös gondot kell fordítani az óvodai és iskolán kívüli nevelésre.

A CSKP XI. kongresszusa (1958. június 18—21.), amely elsősorban a szocializmus építésének betetőzését tűzte ki céljául: „A jelenlegi időszakban előtérbe lép a burzsoá ideológia valamennyi hatásának felszámolása és az a feladat, hogy népünk legszélesebb rétegei közt terjesszük kommunista eszményeinket. Ennek a feladatnak a teljesítésében jelentős szerep jut az iskolának. Iskolánk fő feladata és küldetése, hogy olyan mindenoldalúan művelt embereket képezzen, akik elsajátították a tudományok és a technika alapjait, akik alkalmasak a minősített fizikai munkára, és felkészültek arra, hogy tudatosan részt vegyenek a kommunista társadalom építésében.“

A CSKP általános irányvonalát az említett időszakban továbbfejlesztik a KB, illetve Elnökségének különféle határozatai.

Valamennyi határozat mennyiségi és minőségi eredményt jelentett a nevelés és oktatás terén egyaránt. Csak néhányat említek meg közülük. Az említett vádolt évtizedben, különösen annak első felében az oktató-nevelő munka tartalma szocialista alapot nyert, a tankönyvekből eltávolították a marxizmus-leninizmus elveitől való bármilyen eltérést, a világnézeti kérdésekkel, a burzsoá ideológiával való kompromisszumot; továbbá bővült valamennyi típusú iskolák hálózata, ami lényegesen elősegítette a művelődés demokratizálódását, különösen elterjedtek a dolgozók különféle tanulmányi formái, ami kétségkívül a CSKP iskolapolitikájának humánus jellegét bizonyítja; a tanítók és iskolai dolgozók eszmei-politikai és pedagógiai színvonala rendszeres emelése céljából továbbképző intézeteket szerveztek, ugyanilyen célzattal létesítették a lényegében mindmáig létező pedagógiai és módszertani folyóiratokat; igen gyors ütemben fordítottak a szovjet pedagógiai irodalomból, abban az időben indult fejlődésnek a pedagógiai felolvasás mozgalma, figyelemre méltó eredmények születtek a poli- technizáció terén stb., stb.

Az említett és egyéb, iskolánk szocialista átszervezése terén elért sike-