Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-09-01 / 1. szám - Kotoč, Ján: A CSKP iskolapolitikája az 50-es években

rek nyilvánvalóak. De ezt nem ismer­ték el mindig. 1968 és 1969 görbe tük­rében a nyilvánvaló tények eltorzul­tak, és a deformáltak érvényt nyer­tek. Különösen vonatkozik ez a megálla­pítás az 1953. évi április 24-i, 31. szá­mú iskolatörvényre. Erről a törvény­ről sok negatívumot mondtak, és bírá­lóit egyesítette a szovjet ellenes kam­pány és a München előtti burzsoá is­kola dicsőítése. Jelenleg azonban, amikor pártunk vezetésével sikeresen áthidaltuk az utóbbi évek válságos helyzetét, és ami­kor már világosabban látjuk gazdasági és kulturális fejlődésünk irányát, az 1953. évi iskolarendszer és a CSKP 1955. évi határozata már új megvilá­gításban tűnik fel. Az 1953. évi iskolatörvény nem je­lentett deformációt, hanem teljes mér­tékben megfelelt az akkori politikai és gazdasági helyzetnek, és amennyi­ben iskolaügyünk hagyományaiban tö­rést jelentett — ahogyan ezt egyesek állították — ez csak olyan mértékben igaz, hogy véglegesen csak azt szün­tette meg, ami azelőtt szervezési szem­pontból valamiképpen is a burzsoá is­kolához fűzte. Pártunkat különösen a következő cé­lok vezették az 1953. évi iskolatörvény jóváhagyásában: 1. nagymértékben bő­víteni általános műveltséget nyújtó is­kolahálózatunkat, hogy évenként egy­re több tanuló nyerjen általános alap- műveltséget, és a jövőben az egész ifjúság középiskolai műveltségre te­gyen szert, 2. biztosítani, hogy a ta­nítás és művelődés a lehető legna­gyobb mértékben összhangba jusson a termelés, a tudomány és a technika fej­lődésével, 3. biztosítani, hogy az is­kola a köztársaság polgára nevelésé­nek fő tényezője legyen, hogy benne teljes mértékben érvényre jusson az osztályszempont és a pártosság. Persze, meg kell említenünk, hogy a tizenegyéves iskolák mennyiségi fej­lődése nem vonta maga után minden esetben minőségi fejlődésüket is, hogy ezen a téren hibák és hiányosságok voltak, különösen abban, hogy az is­kolák koncepcióját egysíkúan értel­mezték, s nem vették tekintetbe a ta­nulók érdeklődését és a társadalmi szükségletet a főiskolai tanulmányok és a gyakorlati életbe való bekapcso­lódás terén, továbbá, hogy leegyszerű­sítették az iskola és az élet kapcsola­tát, valamint a munkára nevelés és a politechnikai nevelés elvét. Ezek és egyéb hiányosságok, amelyek különö­sen azért jöhettek létre, mivel közép­iskoláinknak nem voltak meg a meg­felelő kádereik és anyagi biztosításuk, a későbbi időszakban a jobboldali- opportunista és szocialista ellenes ele­mek számára ürügyet szolgáltattak a szocialista iskola valamennyi alapelve elleni támadáshoz. Ahogyan az iskolatörvény megvaló­sításában, így egyéb dokumentumok életbe léptetésében is voltak hiányos­ságok. Ez azonban semmiképp sem csökkenti a CSKP-nek az ötvenes évek­ben folytatott iskolapolitikája eredmé­nyeit. Az említett és nehezen megvalósí­tott vívmányok, amelyeket pártunk iskolapolitikája terén éppen az 50-es években ért el, különösen a hatvanas években feledésbe merültek. Ezért sok szempontból csaknem újból kellett mindent kezdenünk. De erősen hisz- szük, hogy iskolapolitikánk a CSKP új vezetősége segítségével újból kö­vetkezetesen a szocializmus útján fog haladni. 7

Next

/
Thumbnails
Contents