Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1971-09-01 / 1. szám - Kotoč, Ján: A CSKP iskolapolitikája az 50-es években
rek nyilvánvalóak. De ezt nem ismerték el mindig. 1968 és 1969 görbe tükrében a nyilvánvaló tények eltorzultak, és a deformáltak érvényt nyertek. Különösen vonatkozik ez a megállapítás az 1953. évi április 24-i, 31. számú iskolatörvényre. Erről a törvényről sok negatívumot mondtak, és bírálóit egyesítette a szovjet ellenes kampány és a München előtti burzsoá iskola dicsőítése. Jelenleg azonban, amikor pártunk vezetésével sikeresen áthidaltuk az utóbbi évek válságos helyzetét, és amikor már világosabban látjuk gazdasági és kulturális fejlődésünk irányát, az 1953. évi iskolarendszer és a CSKP 1955. évi határozata már új megvilágításban tűnik fel. Az 1953. évi iskolatörvény nem jelentett deformációt, hanem teljes mértékben megfelelt az akkori politikai és gazdasági helyzetnek, és amennyiben iskolaügyünk hagyományaiban törést jelentett — ahogyan ezt egyesek állították — ez csak olyan mértékben igaz, hogy véglegesen csak azt szüntette meg, ami azelőtt szervezési szempontból valamiképpen is a burzsoá iskolához fűzte. Pártunkat különösen a következő célok vezették az 1953. évi iskolatörvény jóváhagyásában: 1. nagymértékben bővíteni általános műveltséget nyújtó iskolahálózatunkat, hogy évenként egyre több tanuló nyerjen általános alap- műveltséget, és a jövőben az egész ifjúság középiskolai műveltségre tegyen szert, 2. biztosítani, hogy a tanítás és művelődés a lehető legnagyobb mértékben összhangba jusson a termelés, a tudomány és a technika fejlődésével, 3. biztosítani, hogy az iskola a köztársaság polgára nevelésének fő tényezője legyen, hogy benne teljes mértékben érvényre jusson az osztályszempont és a pártosság. Persze, meg kell említenünk, hogy a tizenegyéves iskolák mennyiségi fejlődése nem vonta maga után minden esetben minőségi fejlődésüket is, hogy ezen a téren hibák és hiányosságok voltak, különösen abban, hogy az iskolák koncepcióját egysíkúan értelmezték, s nem vették tekintetbe a tanulók érdeklődését és a társadalmi szükségletet a főiskolai tanulmányok és a gyakorlati életbe való bekapcsolódás terén, továbbá, hogy leegyszerűsítették az iskola és az élet kapcsolatát, valamint a munkára nevelés és a politechnikai nevelés elvét. Ezek és egyéb hiányosságok, amelyek különösen azért jöhettek létre, mivel középiskoláinknak nem voltak meg a megfelelő kádereik és anyagi biztosításuk, a későbbi időszakban a jobboldali- opportunista és szocialista ellenes elemek számára ürügyet szolgáltattak a szocialista iskola valamennyi alapelve elleni támadáshoz. Ahogyan az iskolatörvény megvalósításában, így egyéb dokumentumok életbe léptetésében is voltak hiányosságok. Ez azonban semmiképp sem csökkenti a CSKP-nek az ötvenes években folytatott iskolapolitikája eredményeit. Az említett és nehezen megvalósított vívmányok, amelyeket pártunk iskolapolitikája terén éppen az 50-es években ért el, különösen a hatvanas években feledésbe merültek. Ezért sok szempontból csaknem újból kellett mindent kezdenünk. De erősen hisz- szük, hogy iskolapolitikánk a CSKP új vezetősége segítségével újból következetesen a szocializmus útján fog haladni. 7
