Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)

1971-10-01 / 2. szám - Török Matild: Az általános középiskola végzős növendékeinek szlovák nyelvi tudásszintje / Középiskoláink számára

Ezek a következők:

13. Ktorý spisovateľ štúrovského obdobia dosiahol vrchol kriticko-realistického zobrazovania života na Slovensku v umeleckej próze?

X J. M. Húrban

Y Ján Kalinčiak Z Ján Botto

16. Ktorý tvar privlastňovacieho prídavného mena je správny?

X pri susedovom dome

Y pri susedným domom Z pri susednom dome

33. Pri prídavných menách akostných píšeme príponu -i

X len v 1. páde množ. čísla vz. pekní, otcovi a v 7. páde množ. čísla

Y nikdy nie

Z vo všetkých pádových príponách

37. Ktorý slovenský spisovateľ položil základy novej literatúry pre mládež so sociálnou tematikou?

X M. Kukučín

Y Fraňo Kráľ

Z Ľudo Ondrejov

50. Dej Karvašovej drámy Polnočná omša sa odohráva v období X Slovenského národného povstania

Y prvej svetovej vojny

Z po druhej svetovej vojne

így pl. a 13. kérdést a Seneci Középiskolában csak a tanulók 24,1 %-a oldotta meg, Hurbanovón a 33. kérdést 30 tanuló közül csak ketten oldották meg (6,66 %). Ugyanerre a kérdésre a Filakovói Középiskola 76 tanulója közül csak 5,26 % válaszolt helyesen. A Rožňavai Középiskola 29 tanulója közül egy sem válaszolta meg az 1. kérdést, s moldavai tanulók sem tudtak megbirkózni a 16. kérdéssel.

A szlovákiai felmérés eredménye alapján nehéz lenne az iskolák rangsorolását feltüntetni, mivel — amint már megállapítottuk — úgyszólván homogén képet nyernénk. Az értékelésben első helyen a Bratislavai Általános Középiskola tanulóit említjük meg, akik a legtöbb pontot szerezték; a tanulók 79 %-a kitűnőre és 20,8 %-a dicséretesre teljesítette a feladatot. Utána a Komárnói Középiskola következik, ahol 96 tanuló közül kitűnőt (65,6 %) és 33 tanuló dicséretest (34,3 %) érdemelt. Már a felmérés általános eredményeiből észrevehetjük, hogy e két iskolához viszonyítva a további sorrendben csak minimális különbség mutatkozik az egyes iskolák között. Az eltérések mértéke egészen csekély, tehát az iskolák közel azonos eredményt értek el.

Amint látjuk, a standardizált tesztvizsgálat eredménye a tanulók félévi osztályzatához viszonyítva nagyon jó. Ez azonban távolról sem elégíthet ki bennünket. A teljesítménymérő tesztek alkalmazása a tanulók ismereteinek értékelésére nem az egyetlen lehetőség az oktató-nevelő munka során. Ez elsősorban az idegen nyelvek tanításában érvényes. Napjainkban a pedagógiai elméletben és az iskolai gyakorlatban igen elterjedt a különböző tesztekkel történő ellenőrzés és értékelés. Meg kell jegyeznünk, hogy a tanulók idegen nyelvi objektív teljesítményének mérése nem könnyű jeladat, mivel a nyelvtudás komplex jellegű, több részterület összetevőjéből ered. Viszont, amint ezt Kosaras István is megállapítja az Idegen Nyelvek tanítása c. folyóiratban (1970/2, 39. old.), ez a mai értékelés leggyengébb s egyben legkevésbé kidolgozott oldala. Folyóiratunk hasábjain még visszatérünk a metodikai elmélet és gyakorlat e fontos kérdéséhez. Most csupán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az idegen nyelvoktatás eredménye nemcsak a nyelvi ismeretek elméleti elsajátításától függ, hanem elsősorban a jártasságok és készségek kialakítására összpontosul. Természetesen a kifejezésbeli jártasságok és készségek a gyakorlatban szorosan összefüggnek az ismeretekkel, és az ellenőrzés során sem lehet az egyes részterületeket különválasztani. Éppen ez a komplex ellenőrzés- és értékelésmód okoz problémát a nyelv- oktatás gyakorlatában.

A nyelvi ismeretek ellenőrzése bármilyen formában lényegesen könnyebb feladat, mint az ismeretek gyakorlati alkalmazása jártasság és készség formájában. Még igényesebb feladat elé állítja a nyelvszakos tanárt a nyelvi képességek, a gyakorlati készségek kritériumainak megállapítása. A kifejezőkészség objektív mérőeszközeivel eddig még kevés kutató foglalkozott. Ezeknek megállapítását a pedagógus végzi saját

52