Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 9. szám - Papp Endre: A tevékenység és a tevékenykedtetés szerepéről / Az alsófok korszerű segédeszközei, módszerei és eljárásai
V. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET Dr. Kádár András—Gaál Éva: A vér csodái (1970.) Szervezetünk működését ismerteti. Elmondja, mi a szív és a vér szerepe az ember szervezetében, hogyan zajlik le egy szívátültetés, kell-e félnünk a védőoltástól, ezeken túl sok hasznos tanácsot is ad az öltözködéssel, az egészséges életmóddal kapcsolatban. (4. osztály.) Varga Domokos—Würtz Adám: Népek kenyere (1970.) A világ sokféle kenyérnövényét mutatja be. Az általunk ismert gabonából készült kenyéren kívül sok másfajta és jellegű kenyérféleséget fogyasztanak. Dél-Amerikában manioka-, batáta- gyökérből, Afrikában kölesből, Perzsiában mannazuzmóból készítik a legfőbb táplálékot. A legnagyobb mennyiségben fogyasztott kenyér azonban a rizs. (4. osztály.) AZ ALSÓFOK KORSZERŰ SEGÉDESZKÖZEI, MÓDSZEREI ÉS ELJÁRÁSAI A tevékenység és a tevékenykedtetés szerepéről PAPP ENDRE A marxista szemlélet szerint valamennyi emberi ismeretszerzésnek legfőbb jellegzetessége az aktív tevékenység. A korszerű szocialista iskolának is az egyik nagyon fontos jellemzője az önálló tevékenykedtetés. Ezzel szemben tanítási óráinkra jelenleg az a jellemző, hogy szinte az egész órán a tanító tevékenykedik, a tanító magyaráz, beszél, kérdez, de a választ, feleletet is legtöbbször ő adja meg. így tanulóink a tanítási órák legnagyobb részén passzivitásra, semmittevésre vannak ítélve. Oktató-nevelő munkánk eredményeinek hatékony növelése el sem képzelhető tanulóink aktivizálása, önálló cselekedtetése, tevékenykedtetése, önálló ismeretszerzése nélkül. Ennek pedig az a feltétele, hogy korszerű, a tanulókat aktivitásra, önálló tevékenységre, cselekedésre, véleménynyilvánításra serkentő és késztető módszereket alkalmazzunk. Ehhez szeretnénk konkrét segítséget adni ebben az új rovatban. Segítséget azonban csak úgy nyújthatunk, ha pedagógusaink beküldik nekünk az egész osztályt mozgósító és foglalkoztató, kipróbált és bevált módszereik, eszközeik rövid leírását. Előre köszönjük a legjelentéktelenebb ötletet is. A segédeszközökre, a munkaeszközökre az eddiginél sokkal nagyobb szükség lesz, de nem a bemutatáshoz, hanem a tanulók manipulációjához. Sokféle játékot és segédeszközt kell a tanulók kezébe adni ahhoz, hogy játékosan, erőltetés nélkül, játszva tudjuk az egyes fogalmak csíráit elültetni, ápolni, tiszta fogalmakat kialakítani, rávezetni, rászoktatni a tanulókat az összefüggések keresésére, felfedezésére. A matematikai alapfogalmak tanítása szempontjából nagyon fontos, hogy tanulóinkat sok-sok érdekes és változatos cselekedtetéssel segítsük át a konkrét gondolkodástól a gondolkodás absztraktabb formáihoz. Meddő dolog ezek megértését logikai alapon magyarázni, ez távol áll a gyermek gondolkodásmódjától, nem mond számára semmit. Pedig szinte minden tanító ezt teszi, a sok változatos cselekedtetés, gyakorlás helyett agyonmagyarázza, nagyon sokszor újramagyarázza a dolgot, tanulóink mégsem értik, mégsem tudják alkalmazni, mert nem értik a lényeget, az összefüggéseket, 270
