Szocialista Nevelés, 1971. szeptember-1972. június (17. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 9. szám - Papp Endre: A tevékenység és a tevékenykedtetés szerepéről / Az alsófok korszerű segédeszközei, módszerei és eljárásai
mert nem fordítottuk le az ő gondolkodásmódjuk nyelvére. A sok-sok agyon- magyarázás után is csak értelmetlen sablonokat és trükköket sajátítanak el a lényeges összefüggések helyett. Az a tanítási módszer vezet eredményre, amely a természetes gondolkodási folyamatokat, a tanulók manipulációs, játékos kedvét figyelembe véve sok-sok konkrét tény variálásával, a gondolkodtatva tanítás-tanulás módszerével vezeti át a tanulókat a primitív gondolkodásmódjukon. A tanulók aktivizálása nélkül nem beszélhetünk eredményes módszerekről, az önálló tanulói tevékenység pedig elválaszthatatlan az aktivitástól. Az egyes tantárgyak oktatásának kezdetén, egy-egy új fogalom kialakításénál, pl. a matematika alapjainak lerakásakor, egy-egy összefüggés felfedeztetésében, kialakításában igen nagy a jelentősége a játékos cselekedtetésnek, műveletvégzésnek. Változatos és sokirányú cselekedtetéssel kombinálva a cse- lekedtetésbe ágyazott matematikai szabály vagy művelet egyszerűen és magától kialakul. A tanulók megtanulják hogyan és mikor lehet azt alkalmazni, bámulatos ügyességgel alkalmazzák is, de csak a konkrét műveletek keretei között. Zavarba jönnek, értelmetlenül néznek, ha az imént ügyesen alkalmazott művelet matematikai leírását kérjük tőlük. A korszerű matematika-oktatás a gyermek személyiségének sokoldalú és általános fejlesztésében nyilvánul meg, mégpedig elsősorban állandó és önálló cselekedtetés, tapasztalatszerzés, tanítva-tanulás formájában. A legújabb pedagógiai pszichológiai kísérletek is igazolták, hogy a képességek csak megfelelő tevékenységek gyakorlásával alakíthatók ki. Azzal, ha a televízióban végignézünk egy vagy több sakkvetélkedőt vagy úszóversenyt, még nem tanultunk meg sakkozni, úszni. Az úszás képességét csak úszással, a számolásét csak számolással, a problémamegoldásét csak problémahelyzetek megoldásával szerezhetjük meg. A manuális cselekedtetésnek az életre, a munkára nevelés terén is nagy a jelentősége. Az emberi megismerés alapja és forrása a tevékenység, de a televízió nézése, a tanítási órán való figyelem még nem tevékenység. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az eredményes oktatás legfontosabb jellemzője a cselekedtetés, az önálló tapasztalatszerzés. A cselekvéssel, a cselekedtetéssel egybekötött ismeretszerzés jóval könnyebb és tartósabb, nagyon fontos tehát az ismeretszerzés érdekében végzett manuális tanulói tevékenység. „Amit hallok, elfelejtem, amit láttam, arra emlékszem, és amit csináltam, azt tudom is.“ A fejlődés megfelelő szakaszában, amikor egy-egy igazságot, tételt, állítást, megoldást stb. már többször is és több oldalról, irányból is megközelítettünk, a sok-sok konkrét műveletvégzés során már felhalmozódik egy bizonyos meny- nyiségű gyakorlati anyag, meglesz, kialakul az előfeltétel ahhoz, hogy a gondolkodás, a feladatmegoldás értelmi, logikai műveleteken alapuljon. Ugyanazon művelet sokféle, nagyon sokféle és változatos alkalmazása, pl. a matematika alkalmazni tudásához, a matematikai gondolkodásmód kialakításához, a matematika értéséhez, a matematika megkedveléséhez vezet. A lélektelen, az únott és gondolkodtatás nélküli gyakorlás, a sulykolás, a tömés, a szavaltatás a matematika legnagyobb ellensége. Kerüljük a mesterséges edzés, gyakorlás érzését keltő feladatokat. Építsünk a tanulók játékos, önálló, öntevékeny, cselekvésre, aktivitásra kész, önképzésre irányuló kezdeményezéseire. Ugyanazt, de mindig érdekesen és mindig másképp csináljuk. Ha szívügyünk az oktató-nevelő munkánk hatékonyságának növelése, akkor tudnunk kell, hogy az eddigi didaktikánkkal nem lehet eredményes munkát végezni. Eredményeink csak akkor fokozhatok, ha a gyermeki aktivitásra, az önálló tanulói tevékenységre építünk. Ez pedig az egész osztályt foglalkoztató munkaeszközök nélkül lehetetlen. A munkaeszközökről tudnunk kell, hogy azokat csak akkor és ott kell és érdemes használni az oktatási folyamat271