Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - A szóbeli kezdő szakasz
figyelemre méltó, komoly eredmények születtek. A francia voix et images, a szovjet voronyezsi kísérletek, uzsgorodi tapasztalatok a jugoszláv audiovizuális strukturális-globális módszer a szóbeli kezdő szakasz alkalmazásával indítják útjára az idegen nyelvek oktatását. A tanulók ezeknek a módszereknek az alkalmazásával hallás után, beszélgetve ismerkednek meg az idegen nyelvvel. A beszéd primátusa adja a biztosítékot a beszédkészség megalapozására. A beszélgetés megelőzi az olvasás- és írástanítást. Hasonló úttörő kezdeményezés született nálunk is az 1961/62-es tanévben, amikor a II. osztályban a 2. félévtől a magyar tannyelvű alapiskolákban bevezettük a a szlovák nyelv oktatását a Naša radosť c. tankönyv alapján, azzal az eltéréssel, hogy a két nyelvben hasonló fonéma-csoportokat, ahol a grafémák azonosak, táblára is írattuk. A félévre időzített szóbeli kezdő szakasz azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján kevésnek bizonyult, annál is inkább, mert a tanítókat sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem készítettük fel rá. Sok helyen nem vették figyelembe a specifikus didaktikai és módszertani sajátságokat, többen nem bírtak leszokni az írás- és olvasásközpontúságról, s így nem teljesíthette a különben kiváló elgondolás a tantervben kitűzött feladatát. Az 1968/69-es iskolai évben néhány iskolában kísérletképpen áttértünk a Képes Nyelvkönyv alkalmazásával a világszerte elismert audio-vizuális strukturális-globális módszerrel történő szlovák nyelvoktatásra már az alapiskola I. osztályában. Azokban a járásokban realizáltuk, ahol a kiadott utasítások kritériumait a járási nemzetiségi bizottságok iskolaügyi dolgozói adottnak vélték. Ebben az iskolai évben a kísérletező iskolák hálózata bővült. A legnagyobb megértést az ügy iránt az érsekűjvári járásban találtuk. Megfontoltan, az adottságok mérlegelésével, fokozatosan fogjuk szélesíteni, rákapcsolni az iskolákat erre a kísérletre, hogy a tudatos nyelvoktatással, kikísérletezett, bevált módszerrel szolid nyelvoktatási alapokat rakjunk le, amelyre a III. osztálytól kezdve a komplexebb nyelvoktatást nagyobb nehézségek nélkül építhetjük. Le kell szögeznünk, hogy az eddigi bíztató jelek még csak részeredmények, a végső szót majd a III. és a IV. osztályban mondhatjuk ki, amikor a szolid alapozás után az olvasás- és írástanítás beiktatásával előttünk fog állni munkánk eredménye. Sajnálatos tény, hogy a kezdet kezdetén gáncsoskodások érték ezt a nagyszerű elgondolást. Mentségül szolgálhat talán az elmúlt forrongó társadalmi-politikai helyzet, a nacionalizmus újraéledése, előretörése, amely „vélt elnemzetlenítési féltéssel“, ha nem is nyílt sisakkal, de támadást intézett a szlovák nyelv korai bevezetése ellen. Ellenvetések érték a már felmutatott eredményeket a feltűnési visz- ketegségben szenvedő, örök hozzászóló polihisztorok részéről, akik az ügy lelkes pedagógusait alaposabb tudományos fel- készültség nélkül alaptalanul bírálták. Ismert tény, hogy az idegen nyelvek oktatásának megkezdését a tanulók életkorát illetően nem fogadják egyhangúan a szakemberek. Többféle pro- és kontra- véleményt, argumentumot sorakoztatnak fel. Ugyancsak megoszlanak a vélemények a szóbeli kezdő szakasz időbeli tartamát illetően is. A legtöbb nyelvpedagógus és nyelvpszichológus megegyezik abban, hogy a szóbeli kezdő szakasz időtartama függ: 1. a tanuló életkorától. A 6—8 éves korban a tanulóra ragad az idegen nyelv. Nyelvpszichológusok igazolják, hogy az agy tároló kapacitása ebben a korban 60 százalékkal megnő. 2. Az osztály létszámától. Minél kisebb csoportokat tudunk foglalkoztatni, annál több idő esik egy tanulóra, annál eredményesebb a nyelvoktatás. 3. A nyelvi környezettől. Minél jobban túlsúlyba kerül az idegen nyelvi közeg, annál több lehetőség nyílik az idegen nyelv gyakorlására, gyakorlati alkalmazására. A nyelvi etnikumok erősen befolyásolják a nyelvoktatást. 4. Az osztály összetételétől. A tanuló már az óvodában, otthon, közvetlen környezetében felszed az idegen nyelvből. Vannak osztályok, amelyekben alig találunk tanulót, aki nem lenne bizonyos idegen nyelvi szókincs birtokában. Hátrányban vannak a tiszta magyar nyelvi etnikum tanulói. 5. A tanító felkészültségétől. A tanító nyelvi, pedagógiai, pszichológiai és nem utolsósorban módszertani felkészültsége primér tényezőként mutatkozik meg az idegen nyelvek oktatásában. A személyi ráhatás kitörülhetetlen nyomot hagy a tanulókban. 6. Az idegen nyelv és az anyanyelv közötti strukturális különbségektől. A gyermeknél az analógiás nyelvtanulás természetes. Ezt kiküszöbölni szinte lehetetlen. Elvégre inkább ártana, mint használna. A gyermek az anyanyelvét tanulta előbb. Ehhez akarva-akaratlanul hasonlítja az idegen nyelvet. Az anyanyelvi tanuláskor bizonyos artikulációs bázisra tesz szert. Rögződnek 6
