Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1971-05-01 / 9. szám - Smíd Rozália: A családi nevelés hatása az óvodáskorú gyermekek személyiségére / Óvodai nevelés
tásával kell csökkenteni, pozitív hatását pedig — tehát amikor a két nyelv adekvát jelenségei hasonló szerkezetűek — segítségül lehet felhasználni.“ (Juhász János: Automatizálást vagy tudatosítást? ÍNYT, 1966, 3. szám. 77. lap.) Végezetül megállapíthatjuk, hogy a magyar névutók szlovák megfelelői: az elsődleges és a másodlagos elöljárók, az állandósult komplex viszonyszavak, az abszolút határozói igenevek és a denominális konstrukciók. Ugyanakkor az említett szlovák nyelvi jelenségek a magyarban megfelelnek: a névutóknak, a határozóragos névszónak, a határozóragoknak, a képzőnek, a határozószóknak és más szófajoknak. Óvodai nevelés A családi nevelés hatása az óvodáskorú gyermekek személyiségére SMÍD ROZÁLIA 279 Érdekes munka a miénk, nevelőké, s persze nehéz is. Érdekes, mert gondjainkra bíznak egy csoport gyereket, mindegyikük más tulajdonságokat, érzelmeket rejt magában, mindegyik egy rejtély, egy talány, amit alapos, körültekintő munkával kell kifürkésznünk, felfednünk. A gyermek életében elsődleges szerepe van az édesanyának, ill. a családnak. Az itt szerzett élmények nem múlnak el nyomtalanul a gyermek életéből. Nagyon szépen fejezik ki ezt a gondolatot Mózsi Ferenc szavai: „Minden gyermek magával hozza az iskolába (az óvodába) a benne élő családi múltat: a szülők gondját vagy gondtalanságát, a termékenyítő boldogság összhangját vagy rideg gyűlöletét. Arcán, ruháján meglátszik a gondozottság, vagy elhanyagoltság, szeméből kicsillan az értelem lobogá- sa, vagy pislogása, tevékenységéből kitűnik a szellem szárnyalása vagy la- pulása, megjelenésén ott ül az öntudatos bizalom nyugodtsága, vagy a riadt, félszeg nyugtalanság ... ... Nagyon árvák, nagyon boldogtalanok néha ezek a kisemberek.“ Vannak családok, ahol körültekintő, gondos nevelésben részesülnek a gyermekek, jelentős viszont az olyan esetek száma, amikor nagyon helytelen nevelési tényezők érik a gyermekeket. Sokszor ennek oka a szülők tájékozatlansága, tanácstalansága. Nagy szerepük van éppen ezért a szülők részére rendezett beszámolóknak, előadásoknak, ezért fontos az óvoda és a család közti -szoros együttműködés. A nevelő gyakorlata során sajnos olyan esetekkel is találkozik, amikor a család, a családi környezet kevés, néha szinte semmilyen pozitív hatást sem vált ki. Vannak még szülők, akik nem éreznek felelősséget gyermekük fejlődéséért, jövőjéért. A későbbiekben kitérek a saját gyakorlatomból vett néhány példára. De mi is az a személyiség tulajdonképpen?! „A személyiség egy összetett lelki alkat, mely az egyén tevékenységében nyilvánul meg, gyermekkorban ez főleg a felnőttekhez való viszonyban jut kifejezésre. A személyiség fejlődése egy hosszantartó folyamat, melyre jellemző, hogy az egyén (a gyermek) keresi környezetével az egyensúlyt. Az egyensúlykeresés nem mindig zökkenőmentes, sok esetben szubjektív tényezők negatív értelemben befolyásol-
