Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Kalló János: A matematikai és fizikai munkaközösségek (tantárgybizottságok) munkájából
21 Ha tehetjük, iktassunk be ilyeneket a programba, s ezek változatosságát és színességét iskolán kívüli előadók bevonásával is igyekezzünk biztosítani. 10. A munkaközösség tagjainak szakmai és módszertani továbbképzése. Ki, milyen területen kíván tevékenykedni? A munkaterv e pontjában foglaltakat elsősorban a nyári időszakra rögzítsük, és a következő tanév elején értékeljük az elért eredményt. 11. A munkaközösség tagjainak esetleges szakmai, módszertani, kutató és alkotó munkája. Önálló értekezések, tanulmányok stb. készítése. Kik vállalkoznak ilyen munkára és milyen területen? Ezt a kérdést kezeljük igen körültekintően. Tudomásul kell vennünk: nem mindenki érez ez iránt ösztönzést, nem mindenki alkalmas arra, hogy tapasztalatait, gondolatait írásban közreadja. Nem lehet semmilyen vonatkozásban a megítélés mércéje az, hogy ki és milyen publikációs tevékenységet fejtett ki. Napjainkban, a tanári munka szakadatlan növekedése mellett nehéz elvárni az önálló, alkotó munkát. Éppen ezért a munkaközösség kötelessége a gondolataikat papírra vető kartársak segítése. 12. A tanári munkát kezdő fiatal kartársak szakmódszertani segítése. Tájékoztassuk őket a tanmenetek elkészítéséről. Szervezhetünk kölcsönös óralátogatásokat, segíthetjük őket az írásbeli dolgozatok feladatainak összeállításakor, az egységes osztályozás kialakításában, felvilágosíthatjuk őket az iskolai ügyvitelről stb. 13. Kapcsolat a többi munkaközösséggel. Elsősorban a reál munkaközösségekkel való jó kapcsolat és ezen belül a matematika és fizika munkaközösségek együttműködése kívánatos. Tervezhetünk közös munkaközösségi megbeszéléseket. Ezeken a mindkét szaktárgyat érintő problémák kerülhetnek szóba (pl. a feladatmegoldó készség fejlesztése a tanulókban, a matematika és fizika tanításakor adódó koncentrációs lehetőség, a matematika és fizika szerepe a tanulók világnézetének alakításában stb.). 14. Kapcsolat az alapiskolák munkaközösségeivel. Kívánatos, hogy ez létrejöjjön és erősödjön. Ez is elősegítheti első osztályos tanulóink átmenettel kapcsolatos nehézségeinek gyors és zökkenőmentes megszüntetését. Jó, ha a mindkét típusú iskolában tanító nevelők kölcsönösen ismerik egymás problémáit és a hivatalosan megszabott követelményszintet. Ha tehetjük, iktassunk munkatervünkbe kölcsönös óralátogatásokat, beszélgetéseket, hívjunk meg esetenként alapiskolában tanító kartársakat is munkaközösségi értekezleteinkre. Természetes, hogy a fentiekben vázolt munkaterv bővíthető, csökkenthető mind pontjainak számát, mind az azokon belüli részletezést tekintve. Nem lehet és nem is volna helyes egy általános szempontsorozatot adni, melyet évről évre mechanikusan alkalmaznánk. A munkatervet igen gondosan, a mindenkori oktatási-nevelési irányelvekre, a felmerülő problémák jellegére, az illető iskola munkaközösségének személyi összetételére való tekintettel kell összeállítanunk. Lehet, hogy nagyon „elcsépelt“, de igaz mondás, hogy a munkaterv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Nyilvánvaló, hogy a munkaterv nem tartalmazza és nem is tartalmazhatja a munkaközösség éves munkájának összes mozzanatát. A tanév hosszú: a később felmerülő problémákat meg kell oldanunk akkor is, ha azokra az évközi tapaszalatok alapján csak a jövő tanévi munkaterv térhet ki. Az önhibájukon kívül tanulmányaikban elmaradt tanulóknak a töbibekhez való felzárkóztatására alkalmas intézkedéseink részletesebb terve például nyilván csak a program kidolgozása után készülhet el. Az első tanulók megismerése időt vesz igénybe: segítésük módozataira a munkaterv csak utalhat. A betegség miatt mulasztók segítése pedig nem is tervezhető előre. Az év közben váratlanul adódó feladatok megbeszélésére és végrehajtására esetenként rövid értekezleteket tarthatunk, ezek többnyire két tanítási óra között, a szünetben is lebonyolíthatók; így nem növelik nagyon a kartársak elfoglaltságát. Olykor a munkaközösség vezetője egyénileg is megkérdezheti az érdekelteket, ösz- szegezheti és ha szükséges, továbbíthatja a munkaközösség véleményét egy-egy kérdésben. A munkáközösség vezetőjének feladata az is, hogy megvizsgálja az év elején készített tanári tanmeneteket, és ellenőrizze: a szakmai, módszertani és nevelési követelményeknek megfelelnek-e? Ö a felelőse az adott szakterületnek, ő az igazgató szaktanácsadója. Ha tevékenységét lelki- ismeretesen végzi, az jelentős többletmun-
