Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 1. szám - Kalló János: A matematikai és fizikai munkaközösségek (tantárgybizottságok) munkájából
kiemelkedő képességű, de logikus gondolkodású, állandó szorgalmú, a természettudományos érdeklődésű tanítványainknak is: ők alkotják meg a jövő fiatal, matematikában és fizikában járatos műszaki értelmiséget. A szakköri foglalkozásokról — az időpont és téma megjelölésével célszerű naplót vezetni. 5. Egyetemi-főiskolai felvételi vizsgaelőké- szítő tanfolyamok szervezése. A tanfolyamok vezetőinek kijelölése, a matematika Összeállítása, a jelentkező tanulók számbavétele, a foglalkozások időpontjának kitűzése. Különös gonddal állítsuk össze a tanfolyam munkatervét, ügyeljünk arra, hogy kellő mélységben felölelte a középiskolai anyagot és tartalmazza a felvételi példatárak típusfeladatait is. 6. A tanulmányi versenyekre való felkészítés formái. Kiket kívánunk a különböző versenyeken indítani? Hogyan és milyen módszerekkel készítsük fel őket? (Egyéni, vagy csoportos konzultálások, a feldolgozandó anyag rögzítése stb.j. Tudnunk kell: a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplést csak hosszú, szívós és türelmes munka hozhatja meg, s ezért olyan korán kell hozzáfognunk a felkészítéshez, amilyen korán csak lehet. Kívánatos már első osztályban megkezdenünk az ilyen jellegű foglalkozásokat az arra érdemes fiatalokkal. 7. Az iskolai (házi) versenyek szervezése és rendezése. Az iskolai — házi — versenyek célja az érdeklődő tanulók sikerélményekhez való juttatásával a matematika és fizika megszerettetése, népszerűsítése az iskolában. Ügyeljünk arra, hogy az iskolai verseny feladatai a tantervben előírt elméleti anyag ismeretében megoldható, de fokozatosan igényes példák legyenek. Néhány elképzelés az iskolai versenyek lebonyolítására: aj A tanév elején pályázatot írunk ki. Az egyes címek a matematika és fizika egy- egy részterületére vonatkoznak. Megkívánhatjuk ezen kívül néhány konkrét feladat kidolgozását is. A tanév végén a beérkezett pályamunkákat elbíráljuk, rangsoroljuk, a legjobbakat díjazzuk. Természetesen ez a módszer nem kifogástalan: nem igényli az egész évre kiterjedő, folyamatos munkát, és nehezen ellenőrizhető a tanulók önálló tevékenysége. b) Az iskolai pontverseny, amely évi négyhat fordulóból áll. Egy fordulóra évfolyamonként — arányos pontértékkel — három-négy különböző nehézségű feladatot tűzünk ki. Egy feladat többféle és egymástól teljesen független megoldásáért jutalompontokat adhatunk. Szó lehet arról, hogy lehetővé tesszük a magasabb évfolyamoknak kitűzött feladatok megoldását az alsóbb évesek számára is, és az általuk elért eredményeket pontozzuk. Sajnos, ennél a változatnál is nehezen, vagy egyáltalán nem ellenőrizhető tanulóink munkájának önállósága. c) Iskolai versenyelőkészítő feladatok kitűzése, és évi négy-hat alkalommal másfél-két órás zárthelyi dolgozatok íratása a versenyzőkkel. A zárthelyi dolgozat az előre közölt feladatokhoz hasonló szerkezetű példákat tartalmaz. A dolgozatokat értéküknek megfelelően pontozzuk, a versenyzők eredményeit, a verseny állását és egy-egy feladat szép, ötletes megoldását fordulónként nyilvánosságra hozzuk. Ennek a versenyformának előnye a többivel szemben vitathatatlan: a tanulók folyamatos foglalkoztatása és önálló munkája maximálisan biztosítható. Jó, ha — az iskola anyagi ellátottságától függően — díjazzuk az első helyezetteket. Ösztönző lehet, ha a tanév elején, a verseny meghirdetésekor tájékoztatjuk a tanulókat a megszerezhető jutalmakról. Gondolhatunk esetleg iskolák közötti háziversenyekre is. Eben az esetben a feladatok kitűzésére, a dolgozatok elbírálására egy, a versenyben nem érdekelt iskolát kérjünk fel. 8. Az első osztályos tanulók év eleji problémáinak megismerése, az alapiskolából a középiskolába való átmenet megköny- nyítése. Célszerű az első osztályokban — a tanulók tudásszintjének megállapítására — a tanév elején felmérő dolgozatokat íratni, az eredményt pedig értékelni és a munkaközösségben megbeszélni a szükséges teendőket. Milyen módszerek állnak a munkaközösség rendelkezésére az átmenet megköny- nyítése érdekében? Hogy lehet a tanulók alapismereteiben tapasztalható hiányosságokat megszüntetni? 9. Tanárok számára módszertani — szakmai, a tanulók számára érdekes, népszerű előadások, ankétok tartása. \ 20