Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Kalló János: A matematikai és fizikai munkaközösségek (tantárgybizottságok) munkájából

kiemelkedő képességű, de logikus gondol­kodású, állandó szorgalmú, a természettu­dományos érdeklődésű tanítványainknak is: ők alkotják meg a jövő fiatal, matema­tikában és fizikában járatos műszaki ér­telmiséget. A szakköri foglalkozásokról — az időpont és téma megjelölésével célsze­rű naplót vezetni. 5. Egyetemi-főiskolai felvételi vizsgaelőké- szítő tanfolyamok szervezése. A tanfolyamok vezetőinek kijelölése, a matematika Összeállítása, a jelentkező ta­nulók számbavétele, a foglalkozások idő­pontjának kitűzése. Különös gonddal ál­lítsuk össze a tanfolyam munkatervét, ügyeljünk arra, hogy kellő mélységben felölelte a középiskolai anyagot és tartal­mazza a felvételi példatárak típusfelada­tait is. 6. A tanulmányi versenyekre való felkészí­tés formái. Kiket kívánunk a különböző versenye­ken indítani? Hogyan és milyen módsze­rekkel készítsük fel őket? (Egyéni, vagy csoportos konzultálások, a feldolgozandó anyag rögzítése stb.j. Tudnunk kell: a ta­nulmányi versenyeken való sikeres szerep­lést csak hosszú, szívós és türelmes mun­ka hozhatja meg, s ezért olyan korán kell hozzáfognunk a felkészítéshez, amilyen korán csak lehet. Kívánatos már első osz­tályban megkezdenünk az ilyen jellegű fog­lalkozásokat az arra érdemes fiatalokkal. 7. Az iskolai (házi) versenyek szervezése és rendezése. Az iskolai — házi — versenyek célja az érdeklődő tanulók sikerélményekhez való juttatásával a matematika és fizika meg­szerettetése, népszerűsítése az iskolában. Ügyeljünk arra, hogy az iskolai ver­seny feladatai a tantervben előírt elméleti anyag ismeretében megoldható, de fokoza­tosan igényes példák legyenek. Néhány elképzelés az iskolai versenyek lebonyolítására: aj A tanév elején pályázatot írunk ki. Az egyes címek a matematika és fizika egy- egy részterületére vonatkoznak. Megkí­vánhatjuk ezen kívül néhány konkrét feladat kidolgozását is. A tanév végén a beérkezett pályamunkákat elbíráljuk, rangsoroljuk, a legjobbakat díjazzuk. Természetesen ez a módszer nem kifo­gástalan: nem igényli az egész évre ki­terjedő, folyamatos munkát, és nehe­zen ellenőrizhető a tanulók önálló te­vékenysége. b) Az iskolai pontverseny, amely évi négy­hat fordulóból áll. Egy fordulóra évfo­lyamonként — arányos pontértékkel — három-négy különböző nehézségű fela­datot tűzünk ki. Egy feladat többféle és egymástól teljesen független meg­oldásáért jutalompontokat adhatunk. Szó lehet arról, hogy lehetővé tesszük a magasabb évfolyamoknak kitűzött feladatok megoldását az alsóbb évesek számára is, és az általuk elért ered­ményeket pontozzuk. Sajnos, ennél a változatnál is nehezen, vagy egyáltalán nem ellenőrizhető tanulóink munkájá­nak önállósága. c) Iskolai versenyelőkészítő feladatok ki­tűzése, és évi négy-hat alkalommal másfél-két órás zárthelyi dolgozatok íra­tása a versenyzőkkel. A zárthelyi dol­gozat az előre közölt feladatokhoz ha­sonló szerkezetű példákat tartalmaz. A dolgozatokat értéküknek megfelelően pontozzuk, a versenyzők eredményeit, a verseny állását és egy-egy feladat szép, ötletes megoldását fordulónként nyilvánosságra hozzuk. Ennek a ver­senyformának előnye a többivel szem­ben vitathatatlan: a tanulók folyama­tos foglalkoztatása és önálló munkája maximálisan biztosítható. Jó, ha — az iskola anyagi ellátottságától függően — díjazzuk az első helyezetteket. Ösztönző lehet, ha a tanév elején, a ver­seny meghirdetésekor tájékoztatjuk a ta­nulókat a megszerezhető jutalmakról. Gondolhatunk esetleg iskolák közötti há­ziversenyekre is. Eben az esetben a fela­datok kitűzésére, a dolgozatok elbírálására egy, a versenyben nem érdekelt iskolát kérjünk fel. 8. Az első osztályos tanulók év eleji prob­lémáinak megismerése, az alapiskolából a középiskolába való átmenet megköny- nyítése. Célszerű az első osztályokban — a ta­nulók tudásszintjének megállapítására — a tanév elején felmérő dolgozatokat írat­ni, az eredményt pedig értékelni és a mun­kaközösségben megbeszélni a szükséges teendőket. Milyen módszerek állnak a munkaközös­ség rendelkezésére az átmenet megköny- nyítése érdekében? Hogy lehet a tanulók alapismereteiben tapasztalható hiányossá­gokat megszüntetni? 9. Tanárok számára módszertani — szak­mai, a tanulók számára érdekes, nép­szerű előadások, ankétok tartása. \ 20

Next

/
Thumbnails
Contents