Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Kalló János: A matematikai és fizikai munkaközösségek (tantárgybizottságok) munkájából

A matematikai és fizikai munkaközösségek (tantárgybizottságok) munkájából

KALLÓ JÄNOS igazgatóhelyettes, Rákóczi gimnázium, Sárospatak

A tantárgybizottság az azonos szakterületen működő nevelők csoportja. Célja az oktató-nevelő munka fejlesztése, a továbbképzés, valamint az iskolavezetés segítése szaktanácsokkal, közvetlen tevékenységgel.

Ezeknek a működési elveknek alapján vizsgáljuk meg a matematika és fizika tantárgybizottságok feladatait, tevékenységük körét.

Az iskolaév eseményeinek időbeli sorrendjében az első eljárás a tantárgybizottságok éves programjának összeállítása. Ez a munkaközösség vezetőjének a feladata, aki az érdekeltekkel való előzetes tájékozódó megbeszélések alapján és a hivatalos rendelkezések szerint készíti el a tervezetet, és terjeszti a iantárgybizottságok elé megvitatás, módosítás, kiegészítés és jóváhagyás céljából.

Az alábbiakban egy ilyen munkatervet közlünk, pontokba foglalva a teendőket és részletezve elvégzésük módjait. Közben kitérünk néhány — a munkaközösség működése folyamán szerzett — tapasztalat elemzésére is.

1. A munkaközösség megbeszéléseinek, értekezleteinek száma, időpontja, tárgya és előadója.

Célszerű legalább évi három-négy foglalkozást tartani. Az értekezletek tárgya lehet:

— A tanévi anyag egy fejezetének módszertani eljárásai.

— A differenciált és csoportfoglalkozások problematikája.

— A tanulók tudásszintjének mérése, az osztályozás kérdései.

— A kiemelkedő tehetségű tanulókkal való foglalkozás módozatai.

— A gyenge tanulók segítésének lehetőségei.

— A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának megoldása.

— Koncentrációs lehetőségek a matematika, a fizika és más tantárgyak között.

— A tanulók iskolai és országos tanulmányi versenyre való felkészítésének problémái.

— A korszerű szemléltetés és kísérletezés a matematika és fizika órákon.

— A fizika-feladatok megoldásának módszerei, a feladatmegoldó készség fejlesztése.

— A feladatmegoldó matematika-órák szervezése és vezetése.

— Gyakorló órák szervezése és vezetése fizikából.

2. Az új tanítási módszerek vizsgálata.

A csoportos és differenciált osztály-foglalkoztatás előnyei és hátrányai, az erre vonatkozó megfigyelések elemzése. A feladatlapos ellenőrzési módszer bevezetésének tapasztalatai. Milyen új módszerek alkalmasak a tanítási óra színesebbé, eredményesebbé tételére, a tanításra fordított idő minél jobb felhasználására, a tanítási munka korszerűsítésére.

3. A bemutató, tapasztalatcserét szolgáló

órák terve.

Kik, mikor, milyen anyagból, melyik osztályban fognak bemulató órát tartani. Az órán tapasztaltak értékelésekor a tanítási munka mely részleteit kívánja a munkaközösség elemezni? (Pl. a tudásszintet, az új anyag feldolgozását, a szemléltetést, a kísérletezést, a folyamatos ismétlést, az osztály kollektív közreműködését, a differenciált vagy csoportfogal- kozást stb. ]

Kívánatos, hogy a hét valamelyik tanítási napján az első óra üres legyen a bemutató, illetve tapasztalatcsere órák számára. Az így adódó üres óra egyéb célra

— pl. munkaértekezletre, vagy a tantestület több tagját érintő megbeszélésre — is felhasználható.

jó, ha a kölcsönös óralátogatások vázlatos tervét és szempontjait is elkészítjük.

4. Mely évfolyam (ok) számára kíván a

munkaközösség szakköröket szervezni?

Milyen céllal?

Ajánlatos rögzíteni — rendeltetése szerint — a szakkör jellegét. Ez szolgáltatja a középiskolai anyag elmélyítését, vagy a versenyekre, illetve a felső fokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira való felkészítést. Célszerű egy-egy szakkört legfeljebb két egymást követő évfolyam ta nulói számára szervezni. Ügyeljünk arra, hogy a szakkörökbe elsősorban a matematikában és a fizikában tehetséges és irántuk különösen érdeklődő tanulóink kerüljenek. Biztosítsunk azonban helyet a nem

39