Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Horváth Lajosné: A német nyelv tanításával kapcsolatos tapasztalataim a középiskola 1. osztályában

iskolában, a házi feladat pedig fogalmazás volt, amelyben az elbeszélésnek is és a párbeszédnek is helyt kellett adniuk. A házi feladat ellenőrzése után kiderült, hogy a vártnál jobban megértették az anyagot. Ezek után bátran megírattam a soron következő dolgozatot, amely hasonló pozitív eredményeket hozott. Még egyszer visszatérek arra a levelezési kapcsolatra, amely tanítványaim és 8—10 NDK-beli fiatal között jött létre. A levelezés rendkívül megkönnyíti a tanulók munkáját, szinte észrevétlenül gyarapítja szókincsüket, és bizonyos mértékig talán kikapcsolódást is jelent. További előnye ezeknek a kapcsolatoknak az, hogy sokkal élőszerűbbé teszi azt a népet, amelyiknek a kultúrájával kivonatosan tudnak csak megismerkedni a nyelvórákon. Abban sem kételkedem, hogy bizonyos idő múlva ezekből a levelekből személyes találkozások is létrejöhetnek, az élő beszéd pedig a legértékesebb tanítási órákat és tankönyveket is felülmúlja. Még egy szempontot kell figyelembe vennünk ennél a kérdésnél: az idegen nyelv jelentőségét. Nézetem szerint soha nem lehet meggyőzőbb az egész oktatás értelme, mintha azt a tanulók a saját bőrükön tapasztalják, ha a levelezés folyamán maguk érzik egy világnyelv minden előnyét, vagy esetleg az idegen nyelv ismeretének hiányát.

Szándékosan hagytam utoljára a segédeszközök és a kiegészítő szövegek alkalmazásának felsorolását. Itt roppant széles tér nyílik az ember számára. Legelőször a képeket, ábrákat, esetleg karikatúrákat említeném. Iskolánk 2 epidiaszkópja lehetővé teszi, hogy bármikor és bármilyen olvasmánynál a falra vetíthessem akár a saját, akár a tanulók által beszerzett képanyagot. Ez nemcsak elevenebbé, hanem maradandóbbá teszi a tanítást, hiszen a hallottakhoz vizuális élmény is járul. A képek vetítését ösztönözte egy sor olyan olvasmány, amely az NDK városait mutatja be, vagy említi meg. Itt a képek mellett alkalmazott szöveg is más-más célt szolgálhat. Pl.: Az Eisenachról szóló olvasmánynál elmondhattuk azt, hogy milyen híres emberek élhettek itt, mikor éltek és alkottak, de kötelességemnek tartottam azt is, hogy dióhéjban a működésükről is számot adjak. Tekintettel arra, hogy ez már nehezebb szöveget jelentett, a tanulóktól német nyelven nem kértem számon.

Fontos szerepet szántam az olvasmány szövegéhez tartozó képeknek, ábráknak. Amikor csak lehetett, mindig a képanyag volt a kiinduló pontunk az új anyag feldolgozásánál. Abban az esetben, ha a kép nem biztosította a változatos és bőséges beszélgetés megindítását, sematikus ábrákkal, képekkel egészítettem ki a tankönyv anyagát. Nem árt, sőt úgy érzem, nagy előny, ha a kiegészítés humorral telített. Amikor pl. Horstról, az örökké jóétvágyú fiúról van szó, akkor az olvasmányhoz kapcsolódó melléknévragozásnál semmi esetre sem a „der gute Schüler“-t fogom elragoztatni. Sokkal jobb kedvűek a tanulók, ha pl. ebből a mondatból indulunk ki: ,,Die Mutti hat einen dicken Sohn“.

De nemcsak képanyaggal, hanem apró kis történetek, viccek sorozatával is kellemesebbé, derültebbé lehet tenni az órát. E téren német nyelvű sajtótermékünk, a Freundschaft, a szovjet vagy lengyel kiadásban megjelenő kis füzetek segíthetik elő munkánkat. (Pl. Mosaik, Zum Lachen und Singen stb.J Az említett munkák nagyon előnyösek: könnyű, tréfás, és rendkívül hálás feladat ele állítják a tanulókat. A maga idejében fontos szerepet tölt be a daltanítás is. Már az első 2 dal megtanulása igen nagy örömöt jelentett, mivel az iskolai ünnepélyen is részt vehettek vele, és így produkálási vágyuk is kielégült bizonyos mértékig. De ha minderre nem is került volna sor, már pusztán az éneklés, a zenélés öröme is elősegítette azt, hogy az idegen nyelvű óra élmény- szerűbb, színesebb legyen.