Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-12-01 / 4. szám - A Nyári Akadémia magyar nyelvi és irodalmi szekciójának tevékenységéről
érvényesülés szükségletének tartós frusztrációját eredményezi, számos nem kívánatos reakciót vált ki. Nem ritka eset az ún. kompenzációs megoldás: a tanuló hősi pózba vágja magát, közömbösséget színlel a jegy iránt, ironizálja a tanítót. Sikertelenségét olykor más tantárgyban, érdekkörben igyekszik kiegyenlíteni. A racionalizáció is a negatív értékelésbe való belenyugvás egyik módja: a tanuló pl. családi körülményeire, anyagi nehézségeire stb. hivatkozik. Másik megoldás: az agresszió. A rossz jegy elleni tiltakozás megnyilvánulhat a méreg affektusá- val, pl. a tanulókönyv ledobásában. A rezignácia sem pozitív következménye a negatív értékelésnek. Általános aktivitáscsökkenés, kedvetlenség, kisebbrendűségi érzés a jele, a tanuló egyre felületesebben dolgozik, füzete rendetlen, elveszíti érdeklődését nemcsak a tantárgy, de az iskola iránt is. (J. Rosina: Hodnotenie a klasifikácia žiakov ako motivačné činitele, 1969, 9. sz. 814—827. old.) TELESNÁ VÝCHOVA MLÁDEŽE M. Trávníčková és munkaközössége azt vizsgálta meg mintegy 180 másodikos és negyedikes tanulónál, hogyan reagálnak a gyermekek, a szülők és a tanítók, ha a testnevelést nem a hagyományos módon, a bizonyítványban is feltüntetett érdemjeggyel osztályozzák. Az oktatási programot öt témakörbe foglalták. A tanulókat minden témából vizsgáztatták (folyamatosan is, nemcsak az év végén), az egyes ágazatokban (könnyű atlétika, gimnasztika sportjátékok stb.) elért eredményeik alapján megállapították az osztálysorrendet. Minden osztály számára kidolgoztak ellenőrző gyakorlatokat és értékfokozatokat. Az iskolaév folyamán egyetlen osztályban sem észleltek változást a tanulók viselkedésében. Érdeklődésük a tananyag elsajátítására, a feladatok megoldására, a saját osztályukban elfoglalt helyezésre összpontosult. A gyengébb tanulóknál fokozottabb igyekezet mutatkozott, az értékelés új módja lehetővé tette, hogy legalább némely diszciplínában jobb helyezést érjenek el. Ezáltal erősödött az önbizalmuk. Egy évi tapasztalat alapján megállapítható, hogy a tanulóknak nem annyira az osztályzat a döntő, mint az osztálytársak között elért helyezés. Nem csökkent aktivitásuk és nem következett be fegyelemlazulás sem. SZEBERÉNYI ZOLTÁNNÉ Ped. Fakultás, Nyitra A Nyári Akadémia magyar nyelvi és irodalmi szekciójának tevékenységéről 123 Minden kétséget kizáróan haszonnal zárult a Nyári Akadémia nyelvi és irodalmi szekciójának munkája. Az első alkalom nem szolgál megfelelő alappal a tartós érvényű tapasztalatok összegezéséhez, de bizonyos tanulságok levonására alkalmat nyújt. Előbb a pozitívumokat illik számba venni, már csak azért is, mert összehasonlíthatatlanul több volt belőlük. A magyar szakosok szokásos nyári tanfolyamaihoz a Nyári Akadémia jelentős tartalmi és formai-szervezési gazdagodást jelent. Ez a körülmény nemcsak a résztvevők jóval magasabb számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy ezúttal az alapiskolák pedagógusai jelentek meg nagyobb számban. Az akció rendezői az érdeklődési területek specifikumaira figyelve két munkacsoportot szerveztek, az egyikbe a középiskolai tanárok, a tanfelügyelők és az iskolaügyi dolgozók tartoztak, a másikba pedig az alapiskolák pedagógusai tömörültek. Ez az alapjában véve helyes gondolat azonban a gyakorlatban sokszor a bosszúság forrása lett, mivel gyakran igen értékes előadások hangzottak el egy- időben, így akarva-nem akarva választaniuk kellett a résztvevőknek. Az egész akciónak legnagyobb pozitívumát mindenesetre a előadások színvonala jelentette. A magyarországi előadók a tőlük megszokott magas színvonalú, módszertani szempontból felettébb hasznos előadásokat produkáltak, de nem kevésbé tettek ki magukért a hazai előadók sem. Már a nevek és témakörök felsorolása is az akció magas színvonalára enged következtetni. Dr. Czine Mihály docens az avantgardizmus és a népi írók jelentőségéről és szerepéről, dr. Deme László a nyelvkultúra és
