Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-12-01 / 4. szám - Egri Ferenc: A rendelet nyomában…
nyelvi nevelés tárgyköréből, dr. Nagy János az irodalomtanítás módszertani kérdéseiről, dr. Rónay Béla pedig a fogalmazás tanításának problémáiról tartott emlékezetes előadást. A hazaiak közül különösen dr. Turczel Lajos előadása a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődési feltételeiről és dr. Csanda Sándor eszmefuttatása a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar irodalomról emelkedett ki. Ügy hisszük, az akció tartalmi összefüggései, az előadók teljesítménye maradandó és igen hasznos élményt jelentett a résztvevők számára. A negatívumokról legfeljebb annyit érdemes megjegyezni, hogy bizonyos szervezési problémák kiküszöbölése igen aktuális lesz a következő Nyári Akadémiákat illetően. A kezdet mindenképpen bíztató, s minden remény megvan ahhoz, hogy a Nyári Akadémia a magyar nyelvet és irodalmat tanító pedagógusaink számára kiváló továbbtanulási alkalommá váljon. A rendelet nyomában... EGRI FERENC Sajnos még mindig pedagógusokhoz nem illő érdektelenség, felületesség és meg nem értések közepette. Egy, három évvel ezelőtt megjelent, rendelet jelölte úton haladunk. Elszomorító tényként kell megállapítanunk: az iskolák nagy része eddig nagyon keveset lépett előre a megjelölt úton; és ami a legszomorúbb, sok iskola még csak el sem indult. Így állunk egy olyan rendelettel, amelynek célkitűzéseit mindennemű rendelkezés nélkül is elsőszámú feladatának kellene tekinteni mindenkinek, aki pedagógusnak mondja magát. Ami minket illet: nem nyugszunk, fáradhatatlanul a rendelet nyomába szegődünk. Ezt tettük 1970 júniusi számunkban, ezt tesszük most, és így cselekszünk még számtalanszor a jövőben is. Utat törünk a rendelkezés eszméjének, ha kell, hovatovább egyre erélyesebb, egyeseket tálán kellemetlenül érintő formában. Már annyiszor elmondtuk', leírtuk: az iskolaügyi szervek 1967. november 2-án kelt rendelete értelmében a diák- könyvtárakat fel kell tölteni az ifjúsági ismeretterjesztő sorozatok könyveivel, hogy így kompenzálódjék a fizikai dolgozók gyermekeinek szociális helyzetből eredő hátrányos tanulmányi helyzete. A diákkönyvtárak, jellegüket tekintve, különbözzenek a népkönyvtáraktól. A tanuló ne csak a szépirodalmi müveket és versesköteteket találja meg bennük, ne egyedül a magyar nyelv tanítója vigyen nekik könyvet. Tudatosítsák már végre valahára a fizika, földrajz, biológia, történelem és a többi szakos pedagógusok is, hogy ők is tehetnek valamit, és kell is tenniük, mégpedig nagyon sokat az olvasás megszerettetése érdekében. Nem a magyar nyelv tanítójának a feladata a földrajz, történelem, fizikai, zene stb. tantárgy tananyagával kapcsolódó Bölcs Bagoly, Búvár, Képes Történelem, Képes Földrajz, Az én múzeumom, Ez én zeneszerzőm sorozatban megjelent könyvek elolvastatása. És ugyancsak nem a diákkönyvtár vezetőinek a feladata az említett sorozatok megjelent és az iskolában hiányzó könyveit tartalmazó jegyzék összeállítása. Mindez a szakpedagógusok feladata. Minden tanító saját maga készítse el a szakjában felhasználható ifjúsági ismeretterjesztő könyvek jegyzékét, és a megrendelést. Az igazgató összegezze ezeket, és továbbítsa az illetékes könyvesboltnak. Egyben hagyja meg: márpedig ezentúl nem lesz kampányszerű vásár, nem vesszük meg azt 3000—4000 korona értékben, ami éppen megvan a boltban, hanem tessék a kért könyveket meghozatni. Ha nem, akkor más üzletbe megyünk. E forma nehezebb, hosszadalmasabb, de eredményesebb. így nem történhet meg, 124
