Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-12-01 / 4. szám - Az idegen nyelvek tanításának lélektani alapjai / Könyvekről

minus technicus“-t a nem szakember számára is könnyen, érthetően megmagyarázva. Beszél a nyelvoktatással rokon és összefüggő tudományos diszciplínák fogalmi kihatárolásáról — szerepükről az idegen nyelvek oktatásában. Külön hangsúlyozza, hogy az idegen nyelvek alapvető, átfogó módszertanát a pszichológiai tényezők és feltételek alapján lehet csak kidolgozni.

Bel'ajev prof. könyvében az idegen nyelvek elsajátításának két alapvető lehetőségét és módszerét jelöli meg:

1. Idegen etnikai-nyelvi környezetben.

2. A tanítási órákon az iskolában.

Könyvében hangsúlyozza továbbá, hogy

a teljesen id ege n nyelvi környezetben a gyermek hasonlóképpen sajátítja el a tanult idegen nyelvet — mint saját anya nyelvét. — A következő fejezetekben történelmi visszapillantás, reflexió formájában áttekintést ad az idegen nyelvoktatás főbb módszertani áramlatairól és irányzatairól.

Könyvének további részében Bel'ajev prof. részletesebben foglalkozik a nyelv és a beszéd fogalmának (Begriff) tudományos alapú kihatárolásával, definiálásával, valamint az elmélet és gyakorlat kapcsolatával, viszonyával az idegen nyelvek oktatási folyamatában. Megfogalmazza a grammatika és a lexikális beszéd- gyakorlatok helyes viszonyát és arányát, megfelelő fokú szerepeltetését az eredményes és hatékony idegen nyelvi oktatás szempontjából. — Erre a tényre nekünk, szlovák nyelvet tanító pedagógusoknak is különös hangsúlyt kell helyeznünk, nehogy a helytelen értelmezésben felfogott, irracionálisán maximalizált konverzá- c i ó, társalgási gyakorlatok (főként abszolutizált reproduktív jelleggel!!) a lényeges és alapvető nyelvtani ismeretek irreális detronizációját, sőt kiküszbölését jelentse, mert — könnyen, a ló túlsó oldalán találjuk magunkat. — Ez különösen a másodfokú iskolák gyakorlati követelménye, hogy az idegen nyelvek oktatási felfogásának helyes aránya és racionális differenciációja az időszerű módszertani előrelépést és az oktatás hatékonyságát és eredményesség is jelentse.

Belajev prof. kiemeli, hogy az idegen nyelven való gondolkodás formái és törvényszerűségei eltérnek az anyanyelven való gondolkodástól. — Ezt a tételt a szlovák nyelv oktatása kapcsán nekünk is figyelembe kell vennünk, amikoris a szlovák nyelven való gondolkodás, mint a produktív szlovák nyelvismeret legmagasabb fázisát és stádiumát értelmezzük, átvetítve tanulóink nyelvi tudatába a szlovák nyelv sajátságos arculatát, profilját, szellemét, hangulatát, jellegét.

Könyvében a prof. figyelmet szentel az idegen nyelvi oktatás szemléltetésének, és részletesen elemzi a nyelvi szemléltetés legfontosabb alapelveit, eszközeit és formáit. — Széles pszichológiai és nyelvpedagógiai látókörrel fejti ki a nyelvi szemléltetés legfontosabb alapfunkcióit, mint pl. az idegen nyelv szavainak szemantizá- c i ó j á t, jelentéstani rögzítését, a tartós bevésés szerepét, a nyelvtani szabályok grafikus ábrázolásának jelentőségét, valamint a beszéd szituációs illusztrálását és a nyelvi szemléltetést az idegen beszéd begyakorlásában. — Könyvének további részében rögzíti az idegen nyelv receptív (passzív) és produktív (aktív) elsajátításának pszichológiai-metodikai alapképletét. — Eszerint az idegen nyelv receptív elsajátítása •az olvasás, írott nyelv, írás produktív elsajátítása, pedig a hallás, beszélt nyelv, beszéd intellektuális-pszichológiai tevékenység fiziológiai feltételein alapszik. Ezeknek az intellektuális, pszichofizioló- giai tényezőknek a szerepét külön fejezetben veszi a pszichológus, valamint a nyelvmetodikus alapos és részletes tudományos mikroszkópja alá.

A könyv következő részében foglalkozik a szerző az idegen nyelv oktatásának lexikális-frazeológiai elemzésével — a fejezetben elemzi a szó (kifejezés) struktúráját, a fogalomnak (Begriff, pojem) és nyelvi ekvivalensének a szónak (kifejezések, a kölcsönös viszonyát széles körű idegen nyelvi példaanyagon komparatív szempontok szerint illusztrálva. — A szerző hangsúlyozza, hogy a fogalom (Begriff, pojém) nélkül nincs szó, vagy kifejezés, és reciprok módon a szó vagy kifejezés feltételezi a fogalom logikai-pszichológiai kategóriájának egzisztenciáját, és ennek alapján a logikai pszichológiai és a lingvisztikái kategó- r i a között organikus reciprok kapcsolat és viszony áll fenn. — A fogalmak közti viszonynak négy alapvető típusát különbözteti meg Bel'ajev, amelyeket vázlatosan szemléltet és példákkal bizonyít. — A szó vagy kifejezés tartalmán és jelentésén túlmenően Bel'ajev prof. figyelmet szentel a különböző nyelvek szavai közti tartalmi és jelentéstani viszonyoknak, kapcsolatoknak, és példákkal mutatja be ezeknek a változatosságát és sokrétűségét.

Kitűnő könyvének 10. fejezetében a