Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 1. szám - Sárkány Imre: Az alapiskola felsőtagozatának problémái

gyíthatunk epidiaszkóp segítségével), megállapíthatják, hogy a földközi-tengeri éghajlatot a forró, száraz nyár és az enyhe, esős, fagymentes tél jellemzi. Felhívjuk a tanulók figyelmét a sok napsütéses óra számára, ami lehetővé teszi ezekben az államokban a fürdővárosok kialakulását. Spanyolország és Portugália éghajlati viszonyainál a tanulóknak feltehetjük a következő feladatokat és kérdéseket: Hasonlítsd össze Spanyolország és Portugália nyári és téli hőmérsékletét és csapadékmennyiségét! A nyarak melyik államban hidegebbek, hol melegebbek? Télen melyik terület a leghidegebb, és miért? Miért van Madrid környékén kevés csapadék? A többi dél-európai államok éghajlatának tárgyalásánál szintén összeállíthatunk ilyen kérdéseket és feladatokat.

A nyugat-európai államok éghajlatának tárgyalásánál megállapíthatjuk az évi hőmérséklet ingadozó nagyságát, aztán megfigyelhetjük, milyen mértékben nő ez a szárazföld belseje felé. Nem árt egy napfénytani térkép közlése, amelyen ki lehet emelni, hogy Skóciában az egész évben csak 35 napsütéses nap van. Ennél a tananyagrésznél a következő kérdéseket és feladatokat tesszük fel a tanulóknak: Hasonlítsd össze Franciaország nyugati, keleti és déli részének hőmérsékletét! Állapítsd meg, melyik irányban csökken a csapadék Franciaországban? Hol leghűvösebb a nyár Franciaországban, és hol leghidegebb a tél? Számítsd ki az évi hőingadozást Franciaországban? Hol legforróbb a nyár Franciaországban? Angliában egyrétűek az ablakok, miért? Miért nem fagynak be Angliában a folyók?

Észak-Európa éghajlatánál ki kell emelni a Golf-áramlás hatását a Skan- dináv-félszigetre. A feladatok a következőek lehetnek: Melyik két éghajlati öv mentén fekszik Észak-Európa? Miért enyhe a tél és jégmentesek a kikötők a Skandináv-félsziget nyugati részén? Miért nevezzük Bergent az esernyők városának? Hogyan változik meg az éghajlat a Skandináv-hegységtől keletre?

A közép-európai államok éghajlata átmenetet képez a tengermelléki és a szárazföldi éghajlat között. Kczép-Európa éghajlati térképe azt világosan kiemeli. A térképen össze tudjuk hasonlítani az NSZK, NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Svájc és Ausztria éghajlatát. Kérdések és feladatok a térkép alapján: Milyen irányban csökken az NSZK-ban a hőmérséklet nyáron, és milyen irányban télen? Melyik az NSZK legmelegebb vidéke és miért? Az NSZK-ban vagy az NDK-ban van több csapadék? Lengyelország középső részén miért csak 500 mm csapadék esik évente? Hol esik több csapadék a Dunántúlon vagy a Nagy Magyar Alföldön? Hasonlítsd össze Svájc és Ausztria éghajlatát az izotermák alapján.

A 7. évfolyam földrajzi tananyagában jelentős szerepet foglal el a Szovjetunió éghajlata. Az említett segédanyag éghajlati térképének alapján rámuia tunk az Atlanti-óceán hatásának gyöngülésére a nyári és téli hőmérséklet közti különbség növekedésére és a csapadék csökkenésére. A felhőzet alakulását is megfigyelhetjük a térképről, mely mutatja a Szovjetunió ázsiai részének téli napsütéses napjait és az ország európai részének felhős területeit, a napsütéstartam óráinak áthelyeződését nyáron a Szovjetunió európai részének déli területeire és Közép-Azsiába. Ezeket az ismereteket felhasználjuk a Szovjetunió növényzeti övezeteinek átvételénél, leginkáb a sztyeppe-terület mezőgazdasági jelentőségének kiemelésénél. A mezőgazdasági területek kihasználásával kapcsolatosan kiemeljük a fagymentes területek határát. Pl. rámutatunk arra, hogy a Bajkál tó mentén évente csak 80 nap múlik el fagy nélkül. Leningrád—Voronyezs—Orenburg—Kazah SZSZK északi része—Balhas- tó vonalban a hótakaró 140 napig, az Ob folyó vidékének középső részén 220 napig és Tajmír félszigeten 260 napig tart. Amint látjuk, az „Ismerkedünk a világgal“ c. földrajzi segédanyag felhasználásával nagyban elmélyíthetjük a tanulók tudását az éghajlatról, és ez további tartós ismeretek megszerzését teszi lehetővé.

12