Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-12-01 / 4. szám - Mózsi Sándor: Adalékok a 17. századi magyar és szlovák néprajzi szokások és népzene történetéhez / Középiskoláink számára
Középiskoláink számára Adalékok a 17. századi magyar és szlovák néprajzi szokások és népzene történetéhez MÖZSI SÁNDOR, a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa A magyar tanítási nyelvű iskolákban a jövőben a csehszlovákiai magyarságra jellemző jegyeket kívánjuk jobban hangsúlyozni. Ilyen pl. a szlovák—magyar kapcsolatok ismeretei is, mégpedig ez ideig egy aránylag igen elhanyagolt területen, a zene és a néprajz terén. Feltételezzük, hogy ezt a lapunknak írt és ez első ízben közölt tanulmányt érdeklődéssel olvassák majd olvasóink. Egy érdekes, 17. századból származó felvidéki zenei és prózai anyagról szeretnénk beszámolni. Daniel Speer, egy német zenész és regényíró örökítette meg nekünk a ma már 300 éves ódon táncokat és eseményeket. Speerről nem sokat tudunk, csak önéletrajzi regényeiből sejtjük, hogy a kitűnő dobos, trombitás, kántor és orgonista volt. Legtöbbet Göppin- genben tartózkodott. Speer műveit legújabban a magyar, a szlovák irodalom és a zenetörténet is méltányolja. Művei fényt derítenek a török háború kevéssé ismert korára. Speernek kalandos élete volt, utazásai során sok országot megismert. Magyarországon kb. 15 évig élt. A széttagolt országban a Habsburg birodalom és török hatalom alatt sok nemzetiség élt, amelyek felkeltették egész Európa érdeklődését: jártak itt kalandorok, utazók, orvosok, katonák, zenészek, stb. Bizonyára Speer élete is kalandos volt Magyarországon. Amit Daniel Speer Sze- pestől Erdélyig látott, hallott és átélt, barátai kívánságára leírta, és az 1683, valamint 1688-as években kiadta. így láttak napvilágot az értékes anekdoták, kalandos események, néprajzi szokások és népi táncok a Magyar Simplicissimusban és Zenei török Eulenspiegel-ben. A Magyar Simplicissimus c. Speer barokk regényével legtöbbnyire dr. Turóczi-Trostler József foglalkozott, akinek a regény két magyar fordítását és néhány tanulmányát köszönhetjük. Mivel a Magyar Simplicissimus nagyon sok, Szlovákia területére vonatkozó anyagot tartalmaz, ezért nemrég dr. Jozef Vlachovič szlovák fordításában is megjelent. Speer Zenei török Eulenspiegele népi táncokat és szabad dalsorozatokat — vagyis Quodlibeteket — tartalmaz. Az egész anyag évtizedek óta lappangott, és most a wolfenbütteli és kasseli könyvtárakban találták meg. Ezzel az anyaggal dr. Gombosi Ottó és Lavotta Rezső foglalkoztak 30 évvel ezelőtt „Magyar táncok a török időkből“ c. Magyar Rádió előadásukban, és legújabban dr. Fal- vy Zoltán a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Szabolcsi Bence prof. 70. születésnapjára kiadott kötetében. A Zenei török Eulenspiegel 24 táncot tartalmaz: magyar, lengyel, kozák, rutén, moszkvai, görög és oláh (valach] elnevezésekkel. A táncokat a szerző két hegedűre, két violára és kettes generálbasszusra hangszerelte. A mű első táncát Intrada-nak nevezi Speer. A Zenei török Eulenspiegel a táncok között dalokat is tartalmaz. Ezt a szórakoztató és népszerű műfajt a 17. században Quodlibetnek nevezik. Tudjuk, hogy a nagy Bach is kedvelője volt. Ebben a dallamkeverékben sokszor össze nem tartozó melódiák jutnak egymáshoz. A vicces és kalandos tartalmú dalokat a mű főszereplője, Lompyn énekli. A dalegyveleg szövegéből megtudjuk: *— milyen ember volt Lompyn, mi volt a kedvence és milyen furfangosan tréfálta meg tanítóját, — Lompyn a szultánt elámítja beszédével azzal, hogy két anyja volt, — Lompyn nevezetes jóslásra készül egy budai kereskedővel stb. Quodlibetek és a népi táncok ritornel formában következnek egymás után a Zenei török Euienspiegelben. A táncok hitelességét és népi eredetét a szerző (lejegyző] következőképpen bizonyítja: „A jóindulatú zenebarát ne gondolja, ezen baletteknek csupán névleg adattak a nemzeti aláírások. Nem, a szerző maga szolgált“ — vagyis bizonyára zenélt — „ezeknek a népeknek ünnepségein és ilyen baletteket, amelyeket ők kecsesen táncolnak, mintegy 200-at írt le...“ Speer Magyar 116
