Szocialista Nevelés, 1970. szeptember-1971. június (16. évfolyam, 1-10. szám)
1970-12-01 / 4. szám - Baláž, Ondrej: A pályaválasztás irányításának néhány kérdése
Prof. dr. ONDREJ BALÄŽ, CSc. A pályaválasztás irányításának néhány kérdése 103 Minél magasabb a nemzetgazdaság színvonala, és minél tökéletesebb a termelés technikai alapja, annál fontosabb a művelődési rendszer kvalitatív és kvantitatív növekedése. Ezért kell világviszonylatban állandó tendenciának tekinteni, hogy a gazdaságilag és kulturális téren fejlett államok művelődésre fordított költségvetése növekedik. Az UNESCO statisztikai adataiból kitűnik, hogy míg a művelődésre a század elején az állami jövedelemnek átlagosan 1—2 százalékát fordították, ma ez az összeg 4—5 százalék, és a fejlettebb államokban a 6—7 százalékot is eléri. A dolgozó műveltségének színvonala döntő tényező a munkatermelékenység emelésében. Az új tudományág — az ekonó- miai pedagógia, vizsgálja a művelődés hatását a termelés növekedésére, pontos tudományos számításokat, tervezeteket dolgoz ki az iskolarendszer strukturális, tartalmi és szervezési kérdéseinek megoldására. A dolgozók műveltségi színvonala a társadalom minden területén közvetlen hatást gyakorol az állami jövedelem növekedésére, a társadalom életszínvonalára és fejlődésére.1 Az oktatási rendszer eredményeit lényegesen befolyásolja a fiatalok céltudatos, tervezett és tudományos alapokra épített pályaválasztási nevelése. Azokban az országokban, ahol a termelési és technikai színvonal magas, növekszik a nevelési tanácsadás építésére és kiszélesítésére fordított összeg. Véleményünk szerint a tanulók öntudatos pályaválasztása a pedagógiai elmélet és gyakorlat égető problémáihoz tartozik. Azonban a csehszlovákiai nevelési tanácsadó sok évi hagyománya ellenére a jelenlegi eredmények nem kielégítők. Míg a pszichológusok részvétele a kísérletezésben, a nevelő tanácsadás szervezésében és gyakorlati biztosításában, a pályaválasztási tanácsadóban jelentős, a pedagógusok, szociológusok, iskolaorvosok és közgazdászok együttműködése még nem kielégítő. A pályaválasztási tanácsadás problémakörébe olyan problémák tartoznak, amelyeket megoldani csak ezeknek a tudományágaknak az együttműködésével lehet. A pályaválasztásra való nevelésnek meghatározásánál többek között dr. O. Blaško- vič CSc. nézetére is támaszkodunk: „ ... a pályaválasztásra való nevelést longitudionális, szisztematikus, céltudatos, az iskola által irányított folyamatnak tekintjük, amely a gyermekkortól kezdődik, és legintenzívebb a serdülőkorban. A nevelésben céltudatosan részt vesznek az összes oktató-nevelő tényezők (iskola, család, az úttörő- szervezet, ifjúsági csoportok és klubok, stb.].“2 Be akarjuk bizonyítani, hogy az öntudatos pályaválasztásra való nevelés nem lehet csak a kilencéves alapiskola feladata, hanem igénybe veszi az iskola, a család, társadalmi intézmények és szervezetek együttműködését. A nevelés progresszív irányítása és a pályaválasztás Az alapiskola részvételét a pályává-' lasztásra való nevelésben szélesebb távlatból elemezzük, nemcsak a nemzetgazdaság időleges szükségleteit („elhelyezés“], hanem főleg a sokoldalúan művelt egyénnek az életre és munkára való előkészítését tartjuk szem előtt. Az ember már nagyon korán kifejezésre juttatja érdeklődését és képessé1 Hasonlítsd össze: V. Zamin: Efektívnosť národnogo obrazovania. Ekonomičes- kaja gazeta roč. 17; 1965. év. 2 Oszkár Blaškovič: K problematike výchovy mládeže k povolaniu a jeho voľbe. Psychológia a niektoré otázky súčasnosti. Kiadta: SAV, Bratislava, 1962. év 71—72. oldal.
