Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Kovács Margit: Óvodánk és az alapiskola kapcsolata / Óvodai nevelés - Szeberényi Zoltánné: Az általános iskola alsó tagozatán folyó oktatás / Figyelő
Úvodánk és az alapiskola kapcsolata KOVÁCS MARGIT óvónő, Kicsind A kicsindi óvoda a helyi alapiskola épületében az egyik tanteremben van elhelyezve. Mindéképpen csak kényszermegoldás, mert egyetlen teremben van: az osztály, a játszóterem, az előszoba, a mosdó. Óvodánk 1962. december 1-én alakult meg, az óvoda igazgatását 1963. március 18-án vettem át. Nagyon nehéz volt a kezdet, s a folytatás sem könnyebb. Vastagon olajozott padló, kölcsönbútorok és 300.— Kčs értékű játékszer volt az alap; a beíratott gyermekek száma az 1962—63-as iskolai évben 32 volt. Sok türelemre, hivatásszeretetre, kitartásra és a mások segítségére volt szükség ahhoz, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdjük. A helyi EFSZ, HNB, az alapiskola igazgatója és tanítónője, a szülők, valamint a JNB Iskolaügyi osztályának vezetői, nevezetesen Mészáros Zsuzsanna tanfelügyelő segítségével sikerült az óvodában olyan légkört kialakítani, ahol a dolgozó anyák gyermekei a nap egyik felében otthonosan érezhetik magukat. Az együttműködés az óvoda és az alapiskola között jó. Az együttműködést a következőképpen valósítjuk meg: 1. Évente egyszer közös kirándulást rendezünk az első osztály tanítónőjével, pl. ibolyát, margarétát szedni, a kirándulás a természet szépségeinek megismertetését szolgálja. 2. A nyilvános és iskolai ünnepélyeket közösen rendezzük. 3. A modern segédeszközök kölcsönzése (mert az iskola ezen a téren jobban el van látva): Medior, magnetofon, Diaflex, flanellograf stb. 4. Az első osztály tanítónője rendszeresen látogatja az óvodát, így hát megismeri leendő tanítványait. 5. Az alapiskola igazgatója fényképfelvételekkel örökíti meg az óvodások életét. Megjegyzés. A Szocialista Nevelés 1968. évi 7. száma 225—227. oldalán foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ismételten felhívjuk kedves olvasóink figyelmét e kérdés fontosságára és arra, hogy az említett tanulmány az Oktatásügyi Minisztérium hivatalos álláspontját tükrözi. Az említett tanulmányt minden alapiskolában meg kell tárgyalni. Figyelő AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA ALSÓ TAGOZATÁN FOLYÓ OKTATÁS sajátságos feladatait már régóta elismerik. Már az 1869-es iskolatörvény szerint létesülhetett önálló elemi iskola öt évfolyammal olyan helyiségben, ahol volt polgári iskola. Az 1948-as iskolatörvény nem kapcsolta össze az alsó tagozatot a felső tagozattal még akkor sem, ha egy igazgatóság alá tartozott is. Viszont az 1953-as és 1960-as törvények alapján úgy tűnt, hogy az alsó tagozat önálló volta definitiven megszűnt. Az Iskolaügyi Minisztérium akciós programja azonban reményt nyújt arra, hogy az egységes iskolarendszer szerves részeként önálló elemi iskolákat, illetve alsó tagozatokat (ún. I. fokú iskolákat) létesítenek. Rendkívül jelentős tényező ezen az iskolafokozaton az osztályta- nítós rendszer. Bár az oktatási anyag e fokozat végére tantárgyakra tagolódik, ezek még az 5. évfolyamban sem annyira elhatároltak egymástól, mint a további évfolyamokban. Olyan tanítókra van itt szükség, akik példamutatásukkal befolyásolják a gyermekek magatartását, aktivizálják gondolkodásukat és megtanítják a tanulókat nemcsak könyvből, hanem az életből is olvasni tudni. Az alapiskolák oktató-nevelő tartalmának új értelmezése magával vonja az oktatási módszerek megváltoztatását is. Általánosan ismert nézet szerint az individualizáció szükségessége a tanulók korának növekedésével egyre csökken. Ez annyiban téves, hogy a csupán kollektív jellegű oktatás esetében nem ügyelhetünk kellőképpen az egyes tanulók munkatempójára, folytatólagos aktivizálására. A kollektív és az egyéni (individualizált) oktatás helyes aránya kulcsszerepet tölt be mind az egyén, mind az osztály tanulmányi előrehaladásában. (Végeredményben az újabb szakirodalom alapján általánosan ismert, hogy bár az oktatás kollektív jel30
