Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Oláh György: A matematikai szakkörök munkájáról / Középiskoláink számára
pl. a matematika iránt, hogy ezek a fiatalok elmélyítsék ismereteiket e tárgyban“. Iskolánkban arra törekszünk (kisebb-na- gyobb sikerrel), hogy a szakköri tevékenység minél változatosabb, színesebb és egyre hasznosabb legyen. A jövőben már az év elején szükséges lesz még több olyan akciót tervezni, amelyek a tanulóknak az iskolai tanterven túlmenően módot nyújtanak arra, hogy minél több példát oldjanak meg az előző évek Matematikai Olimpia (MO) feladatai, valamint a különböző szaklapokban készített példák közül. A legtehetségesebbek életkoruknak és tudományos tájékozottságuknak megfelelő, nyilvánvalóan szerényebb tárgykörű alkotómunkával is kísérletezhetnek. A tanulóknak ilyen irányú ösztönzést nyújtott dir. Znám István docens gráfelméleti előadása, amely iránt tanulóink nagy érdeklődést tanúsítottak. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a jól szervezett szakkörben a tanulók szívesen dolgoznak. Persze hiba lenne az ilyen tanulókat akaratuk ellenére olyan munkára erőltetni, amely iránt kevésbé érdeklődnek. Örvendetes, hogy iskolánkban nemcsak a felsőbb, hanem az alsóbb évfolyamokban is nagy érdeklődés mutatkozott a matematikai szakköri tevékenység iránt. Arra kell buzdítani tanulóinkat, hogy lépjenek ki a tankönyvek birodalmából, olvassanak monográfiákat, matematikai munkákat, a feladatgyűjteményekből oldjanak meg feladatokat. Fontos, hogy tudatosítsák, miszerint a matematika többek között a természettudományok nélkülözhetetlen segédeszköze is. Ahogy a matematikát nem lehet vezényszóra megtanulni, ugyanúgy nem lehet a szakköri munkát sem vezényszóra végezni. Sokféle érdek szerencsés vagy inkább tudatosan formált együttes találkozása segíti ezt a tevékenységet egyre magasabb szintre emelni. Szuhomlinszkij V. szerint: „El sem lehet képzelni egy értelmes és szellemileg fejlett tanulót anélkül, hogy az ismeretek meghatározott területén túl ne lépne a tantervi anyagon. Az a tiszta kitűnő tanuló, aki jól ismeri az összes iskolai tantárgyat és egyik tantárgyban sem halad túl a tantervi anyagon, olyan ember, aki nem ismeri az intellektuális öröm érzését, aki nem érez igazi szeretetet egyetlen tudomány iránt sem. Ez az oka annak, miért fogadják a főiskolákon oly sok fenntartással a tiszta kitűnőeket.“ Mindezt azért tartottam szükségesnek a szülők és tanulók nyilvánossága előtt elmondani, mert még nem ritkaság, hogy a szülők egyedüli kívánsága az, hogy a tanuló — fiuk vagy lányuk — mindenáron tiszta kitűnő legyen (vagy ne legyen semmiből hármasa, csak egyese, kettese stb.), nem törődve azzal, hogy van-e ehhez elegendő adottsága vagy sem. Pedig a tanulóknak már a középiskolákban módjukban állna kedvenc tantárgyukban túljutni a „tantárgyi minimumon“, a tantervi anyag bűvkörén. Az iskolán kívüli tevékenység, amely most van kibontakozóban, csak úgy érhet el számottevő és tartós sikereket, ha az iskolai szervek is több figyelmet fordítanak a mozgalom egyik fontos bázisára, a könyvtárak állandó, szakszerű fejlesztésére. Sajnos e gimnáziumban eddig nem volt hagyomány a szakkönyvtár igénye, pedig tanulóink, különösen a szakkörök működése óta egyre nagyobb számban igénylik a modern szakkönyveiket. Az új iskolai évnek elsősorban az lesz a feladata, hogy az új utakon megindított munkát újult erővel vigye tovább, ápolja, fejlessze a szakkör mindössze néhány évre visszatekintő hagyományait, hogy pótolja a hiányokat, javítsa a hibákat. Váljék hagyománnyá az, hogy az egymást követő évjáratok teremjenek többet, igazabbat, mint az előzőek. Vigyázzunk, hogy a változástól rettegő maradiság és óvatosság ne torlaszolja el ifjúságunk előtt az alkotó tevékenység felé vezető utat. Ezen új törekvések kezdeményezőinek célja közös: segíteni a tanulókat abban, hogy minél előbb és minél jobban megtalálják helyüket az életben, megleljék hivatásukat, megtanuljanak alkotóan, tevékenyen dolgozni, feltáruljanak előttük a tudomány mélységei. MATEMATIKAI SZAKKÖREINK MUNKÁJÁRÓL A szakköri munkát elsősorban a tantervi anyaghoz kapcsolódóan végeztük. Ennek törvényszerű következménye az a tény is, hogy minden évfolyam reáltagozatának matematikai szakköre tanár vezetése alatt működött. Az I. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Oláh Imre. A szakköri tagok létszáma: 16. A II. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Czókoly Béla. A szakköri tagok létszáma: 15. A III. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Oláh György. A szakköri tagok létszáma: 14. Az elmúlt iskolaévben elsőízben kettős vágányon indult szakköri foglalkozásokat szerveztünk, amelyek összeegyeztetése nem mindig sikerül. Erre elsősorban azért volt