Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)

1969-09-01 / 1. szám - Oláh György: A matematikai szakkörök munkájáról / Középiskoláink számára

pl. a matematika iránt, hogy ezek a fia­talok elmélyítsék ismereteiket e tárgyban“. Iskolánkban arra törekszünk (kisebb-na- gyobb sikerrel), hogy a szakköri tevé­kenység minél változatosabb, színesebb és egyre hasznosabb legyen. A jövőben már az év elején szükséges lesz még több olyan akciót tervezni, ame­lyek a tanulóknak az iskolai tanterven túlmenően módot nyújtanak arra, hogy minél több példát oldjanak meg az előző évek Matematikai Olimpia (MO) felada­tai, valamint a különböző szaklapokban ké­szített példák közül. A legtehetségesebbek életkoruknak és tudományos tájékozottsá­guknak megfelelő, nyilvánvalóan szeré­nyebb tárgykörű alkotómunkával is kísér­letezhetnek. A tanulóknak ilyen irányú ösztönzést nyújtott dir. Znám István do­cens gráfelméleti előadása, amely iránt tanulóink nagy érdeklődést tanúsítottak. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a jól szervezett szakkörben a tanulók szí­vesen dolgoznak. Persze hiba lenne az ilyen tanulókat akaratuk ellenére olyan munkára erőltetni, amely iránt kevésbé ér­deklődnek. Örvendetes, hogy iskolánkban nemcsak a felsőbb, hanem az alsóbb évfo­lyamokban is nagy érdeklődés mutatkozott a matematikai szakköri tevékenység iránt. Arra kell buzdítani tanulóinkat, hogy lépjenek ki a tankönyvek birodalmából, olvassanak monográfiákat, matematikai munkákat, a feladatgyűjteményekből old­janak meg feladatokat. Fontos, hogy tu­datosítsák, miszerint a matematika többek között a természettudományok nélkülöz­hetetlen segédeszköze is. Ahogy a mate­matikát nem lehet vezényszóra megtanul­ni, ugyanúgy nem lehet a szakköri mun­kát sem vezényszóra végezni. Sokféle ér­dek szerencsés vagy inkább tudatosan for­mált együttes találkozása segíti ezt a te­vékenységet egyre magasabb szintre emel­ni. Szuhomlinszkij V. szerint: „El sem le­het képzelni egy értelmes és szellemileg fejlett tanulót anélkül, hogy az ismeretek meghatározott területén túl ne lépne a tan­tervi anyagon. Az a tiszta kitűnő tanuló, aki jól ismeri az összes iskolai tantárgyat és egyik tantárgyban sem halad túl a tan­tervi anyagon, olyan ember, aki nem is­meri az intellektuális öröm érzését, aki nem érez igazi szeretetet egyetlen tudo­mány iránt sem. Ez az oka annak, miért fogadják a főiskolákon oly sok fenntar­tással a tiszta kitűnőeket.“ Mindezt azért tartottam szükségesnek a szülők és tanulók nyilvánossága előtt elmondani, mert még nem ritkaság, hogy a szülők egyedüli kívánsága az, hogy a tanuló — fiuk vagy lányuk — mindenáron tiszta kitűnő legyen (vagy ne legyen sem­miből hármasa, csak egyese, kettese stb.), nem törődve azzal, hogy van-e ehhez ele­gendő adottsága vagy sem. Pedig a tanu­lóknak már a középiskolákban módjukban állna kedvenc tantárgyukban túljutni a „tantárgyi minimumon“, a tantervi anyag bűvkörén. Az iskolán kívüli tevékenység, amely most van kibontakozóban, csak úgy érhet el számottevő és tartós sikereket, ha az iskolai szervek is több figyelmet fordíta­nak a mozgalom egyik fontos bázisára, a könyvtárak állandó, szakszerű fejlesztésé­re. Sajnos e gimnáziumban eddig nem volt hagyomány a szakkönyvtár igénye, pedig tanulóink, különösen a szakkörök műkö­dése óta egyre nagyobb számban igénylik a modern szakkönyveiket. Az új iskolai évnek elsősorban az lesz a feladata, hogy az új utakon megindított munkát újult erővel vigye tovább, ápolja, fejlessze a szakkör mindössze néhány év­re visszatekintő hagyományait, hogy pótol­ja a hiányokat, javítsa a hibákat. Váljék hagyománnyá az, hogy az egymást követő évjáratok teremjenek többet, igazabbat, mint az előzőek. Vigyázzunk, hogy a vál­tozástól rettegő maradiság és óvatosság ne torlaszolja el ifjúságunk előtt az alkotó tevékenység felé vezető utat. Ezen új tö­rekvések kezdeményezőinek célja közös: segíteni a tanulókat abban, hogy minél előbb és minél jobban megtalálják helyü­ket az életben, megleljék hivatásukat, megtanuljanak alkotóan, tevékenyen dol­gozni, feltáruljanak előttük a tudomány mélységei. MATEMATIKAI SZAKKÖREINK MUNKÁJÁRÓL A szakköri munkát elsősorban a tanter­vi anyaghoz kapcsolódóan végeztük. Ennek törvényszerű következménye az a tény is, hogy minden évfolyam reáltagozatának matematikai szakköre tanár vezetése alatt működött. Az I. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Oláh Imre. A szakköri tagok létszáma: 16. A II. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Czókoly Béla. A szakköri tagok létszáma: 15. A III. A osztály matematikai szakköre Vezető tanár: Oláh György. A szakköri tagok létszáma: 14. Az elmúlt iskolaévben elsőízben kettős vágányon indult szakköri foglalkozásokat szerveztünk, amelyek összeegyeztetése nem mindig sikerül. Erre elsősorban azért volt

Next

/
Thumbnails
Contents