Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Oláh György: A matematikai szakkörök munkájáról / Középiskoláink számára
Ietlenség fellelhető a hasonulás esetében — cesta tam, cesta späť, de ennek a jelenségnek a szószerkezet szempontjából nem tulajdonít különösebb jelentőséget. A tárgyas, jelzős és határozós szerkezetek a szlovákban egy kategóriába, a determinativ szintagma kategóriájába sorolandók. A mellérendelő szószerkezeteket a magyar a kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó szószerkezetekre bontja, arra kell itt ügyelnünk, hogy ezek nem minden esetben merítik ki a szlovák koordinatív szintagma fogalmát, sokszor átcsapnak predikatív szerkezetekbe, kiváltképpen a magyarázó szerkezetek. Végeredményben abból kell kiindulnunk, hogy a szlovák nyelv a szószerkezeteket mondatalkotó képességük alapján osztályozza, azért van mindig főviszony és mellékviszony, kivéve a koordinatív szintagmát, meghatározott (určený) és meghatározó (určujúci). Az azonos mondatrészek, szintagmatagok halmozása esetén egyenragú viszony áll fenn, ezt a szószerkezetet nevezi a szlovák nyelv koordinatív szintagmának. A magyar nyelvtanok — legalábbis alapiskolaii szinten — nem veszik figyelembe a közbeiktatott mondatot, vagy mondatrészt, amelyet a szlovák nyelv parantézának nevez. Summázva a mondatszerkezeteket leszögezhetjük, hogy a szlovák grammatika a szintagmák mondatalkotó funkcióját tekintve számontart: a) predikatív szintagmát — prisudzovanie b) determinativ szintagmát — určovanie c) koordinatív szintagmát — priraďovanie d) apozíciót — értelmezőt — prístavok e) parantézát — nultós viszonyt — vsúvanie. A szószerkezeti viszony felismerése nemcsak a logikus gondolkodás fejlesztését szolgálja, hanem a szerkezettan lényegét, a nyelvtani törvényszerűségeket tárja fel. Gondoljunk arra a pedagógusi gyakorlatból, hogy a tanuló menynyire összekeveri a jelző és melléknév, ige és állítmány felismerését. A szótani elemzést vegyíti a mondattani elemzéssel. A szószerkezeti viszony kibogozása elősegíti a szerkezettan lényegébe való behatolást, a szavak különféle mondatalkotó funkciójának besorolását. Ha a tanuló felismeri, hogy a melléknév nemcsak jelző, hanem névszói állítmány vagy kiegészítő is lehet a szlovák nyelvben, akkor a mondatelemzés nem lesz izzadságos munka, hanem sikerélményt hoz és megadja a tanuló önbizalmát. A szerkezettan ismerete nélkül szinte elképzelhetetlen, hogy a tanuló megértse a közvetett tárgy lényegét, mivel az állandósult igei vonzatok a magyar nyelvben a legtöbb esetben az állandó határozók illetve még más mondatrész kategóriáját merítik ki. Az eltérő igei vonzatok, az elöljárós esetek alapos ismerete és rendszeres tanítása a szószerkezetek alapján lehetnek csak biztosítékai az eltérő nyelvi jelenségek (kont- rasztivitások j felismerésének. A matematikai szakkörök munkájáról OLÁH GYÖRGY tanár, Komárom Nehéz elképzelni helyes irányú matematikai oktatást anélkül, hogy a tehetséges tanulókat ne vonnánk be tehetségükhöz mért problémák tanulmányozásába. V. Berezin szerint: „Az iskola feladatához nemcsak az tartozik, hogy a gyerekeknek bizonyos minimális általánosan képző ismereteket nyújtson. Tevékenyen segíteni kell azokat a fiatalokat is, akik határozott érdeklődést tanúsítanak valamely tantárgy, 22
