Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A szószerkezet összehasonlítása / Középiskoláink számára
a szónál nagyobb, s legalább két, nem viszonyszói értékű szónak nyelvtanilag megformált, bizonyos általános viszonyt is kifejező, a szónál rendesen alkalmibb egysége.“ — olvashatjuk a dr. Bakos—Temesi Leíró nyelvtanának 47. oldalán. A szószerkezetek felismerésével érdemlegesen fejlesztjük a tanulók idegen nyelven való gondolkodási készségét, ami egyik feltétele az idegen nyelvi beszédkészség megszerzésének. A szószerkezeteket kétféle szempontból vizsgáljuk: tartalmilag és formailag. A tartalmi elemzés a szószerkezet jelentésbeli funkcióját vizsgálja. A formai elemzésnél a szintagmatikus viszony kifejezési eszközeit kutatjuk, amelyek lehetnek: a) egyeztetés (zhoda) d) szórend (slovosled) b) vonzat (rekcia) ej viszonyszavak (predložky) ej hasonulás (primkýnanie) Megkülönböztetünk elemi szerkezeteket, ezek két szóból állnak és szerkezetláncokat, amelyek kettőnél több szóból tevődnek össze. Az elemi szerkezeteket ne tévesszük össze a szókapcsolatokkal, mert ez utóbbi még nem szintagma. Pl.: szókapcsolat: do školy, v lavici, okolo domu szószerkezet: pekná škola, cesta lesom szerkezetlánc: nová brána peknej školy. A szószerkezetek többségére jellemző, hogy van alaptagja és determináns tagja, amely az alaptagot határozza meg közelebbről. A valóságábrázolás szemszögéből tekintve a szószerkezetek lehetnek: közvetlen viszonyt kifejezők — Žiak píše közvetett viszonyt kifejezők — Žiak a žiačka píšu. A közvetlen viszony esetében a tagok kölcsönösen meghatározzák egymást, bizonyos vonatkozásban gazdagítják egymás tartalmát. A közvetett viszony csak egy harmadik fogalommal alkot egységet, a tagok csak egy harmadik közvetítésével hatnak egymásra. Részletesen ezt a problémát fejtegeti Károlyi Sándor A nyelvtudományi Értekezések 16. számának 5. oldalán Az értelmező és az értelmezői mondat a magyarban c. tanulmányában. A mondatfunkció szempontjából a szószerkezetek lehetnek: a) zártak — predikatív szintagma-mondatfunkciós b) nyitottak — determináns, koordinatív szintagma. A felsoroltakon kívül a szakirodalom megemlékezik még szabad szószerkezetekről, amikor pl. az ige mellé meghatározatlan számú főnevet kapcsolhatunk. A szószerkezetek tanítása mondatmodellek rögzítését nagyban előmozdítja, amelynek az idegen nyelven való gondolkodás készségének kialakítására van hatása. A szószerkezetek felosztása a magyar nyelvben a szlovák nyelvben 1. predikatív 2. attributiv 3. determinativ 4. objektális 1. predikatív 2. determinativ 3. koordinatív 4. parantéza Eltérések: A magyar attributiv és objektális szószerkezetek a szlovák determinativ szintagmák csoportjába tartoznak. A magyar determinativ szószerkezet megfelel a szlovák koordinatív szintagmának, mivel e két megnevezés ugyanazt a foga lomkört meríti ki, vagyis ugyanazok a mondatrészek fordulnak elő többször. A szlovák nyelv nem jelöli külön a szószerkezeteket alárendelő és mellérendelő szintagmának, ahogyan ezt a magyar nyelv teszi. A magyar nyelv még a szószerkezeti viszony jelölt vagy jelöletlen voltát is megkülönbözteti — vasárnap sétálunk, mezítláb futballozik, fát vág, autón jön. A szlovákban a jelö-
