Szocialista Nevelés, 1969. szeptember-1970. június (15. évfolyam, 1-10. szám)
1969-09-01 / 1. szám - Bertók Imre: A szószerkezet összehasonlítása / Középiskoláink számára
KöZÉPisKűiÁíNK számma A szószerkezetek összehasonlítása BERTÖK IMRE kerületi tanfelügyelő, Bratislava Az iskolalátogatások arról győznek meg, hogy a sokoldalú nyelvi elemzés legsebezhetőbb pontja a szószerkezetek felismerése, amely nincs kellőképpen elmélyítve sem a magyar, sem a szlovák nyelvben. A nyelvtant ne önmagáért oktassuk, ne szabályok elmondásának tárházát lássuk benne, hanem a logikus gondolkodásra való nevelés egyik hatékony eszközét. A pedagógusnak a szavak, a kifejezések, a szókapcsolatok, a szószerkezetek közötti összefüggések, viszonyok, viszonyítások rejtelmeibe kell vezetnie tanítványait. A nyelvbeli viszonyokat a szavak grammatikai jellege szerint kifejezhetjük háromféle képpen: a] szintagmatikusan bj asszociatívan s c] a valósághoz mérten. Ez utóbbi kettőre itt csak utalni fogok, mert számunkra a szószerkezetek (szintagmák] áttekintő ismerete a fontos. A szintagma szavainak a nyelvtudatunkban élő szavakkal történő kapcsolatát nevezzük asszociatív viszonynak. A nyelvi helyzet valóságra való viszonyulásáról akkor beszélünk, amikor a szavaknak mondatokba ágyazásakor figyelembe vesszük a beszélőt, a hallgatót és a beszédtárgyat. A nyelvek végleges felépítését a szószerkezetek adják meg. A szintagma meghatározását többen megkísérelték, de végleges döntés még a mai napig sem született. Gombócz Zoltán így határozta meg: „Syntagmán... olyan két (v. több] elemből álló szerkezetet értek, amelynek tagjait határozott logikai viszony fűzi össze.“ Gombócz szerint van predikatív, attributiv, determinativ és objektális szintagma. Károlyi Sándor szerint: „ ... szószerkezet minden olyan szókapcsolat, amely a mondatban két szó között bizonyos nyelvtani szabályok szerint létesült, s valamilyen értelmes egységet alkot.“ Persze ez a meghatározás nem világos, mert e szerint egy viszonyszavas kapcsolat a szlovák nyelvben pl. do školy vagy egy névutós szókapcsolat a magyar nyelvben pl. a ház mögött, hisz mindkét esetben nyelvtani szabályok alapján alkottuk, már szintagma lenne, ami a valóságban helytelen. „Szószerkezet tulajdonképpen a mondat is — írja Suara Róbert —, amelyben alany és állítmány nyelvtanilag van egymáshoz kapcsolva. De szószerkezetek mindazok a mondattagok is, amelyek értelmileg és nyelvtanilag kapcsolt két vagy több szóból állnak.“ A szlovák szakemberek meghatározását a szintagmát illetően Mistrík „Slovosled a vetosled v slovenčine“ c. művének 29. oldalán olvashatjuk: „ ... v československej jazykovej tradícii znamená: spojenie dvoch jazykových jednotiek vo vzťahu súvislosti. Odlišne sa chápe syntagma u niektorých sovietskych jazykovedcov, ktorí syntagmou nazývajú rytmicko-intonačný celok, vypovedaný úsek.“ „A mondatoknak két, egymással meghatározott logikai és gramatikai viszonyban álló szavát szószerkezetnek nevezzük.“ — olvassuk Berrár Jolán Magyar történeti mondattan c. művének 71. oldalán. „A szószerkezet a beszéd összefüggéséből, illetőleg a mondatból kielemezhető, 20
